اجلمهورية اجلزائرية الدميقراطية الشعبية امتحان بكالوريا التعليم الثانوي الشعبة: مجيع الشعب اختبار يف مادة: اللغة األمازيغية الموضوع األول صفحة 1 من 16

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "اجلمهورية اجلزائرية الدميقراطية الشعبية امتحان بكالوريا التعليم الثانوي الشعبة: مجيع الشعب اختبار يف مادة: اللغة األمازيغية الموضوع األول صفحة 1 من 16"

Átírás

1 وزارة الرتبية الوطنية امتحان بكالوريا التعليم الثانوي الشعبة: مجيع الشعب اختبار يف مادة: اللغة األمازيغية اجلمهورية اجلزائرية الدميقراطية الشعبية الديوان الوطين لالمتحانات واملسابقات دورة: 2016 املدة: 20 سا و 02 د Aḍris : ) 11 على المترشح أن يختار أحد الموضوعين التاليين: الموضوع األول يحتوي الموضوع األول على 80 صفحات )من الصفحة 1 من 11 إلى الصفحة 0 من Yennayer deg tmurt n Lezzayer Seg zik n zik, Imaziɣen ttraǧun aseggas ajdid am wagur n lɛid. Seg Wat Jennad s At Leqser, seg Ǧerǧer ɣer Uheggar, deg Wawras neɣ deg Tlemsan, d yiwen n wass i d-ttmektin s tmeɣriwin d wansayen. Ansayen-a qqimen ar ass-a n wussan d azamul n yidles d tmagit ɣur kra, d ansayen kan ɣur kra-nniḍen. Awi-d kan imi qqimen. Ahat yiwen wass ad rnun azal i tɣerma. Aɣref yettmagar yal aseggas ixf n useggas s wansayen i d-teǧǧa tsuta i tayeḍ. Qqaren wat zik : «Akken i temmugreḍ yennayer ad tqableḍ neɣ ad tesɛeddiḍ aseggas». Ɣef waya dɣa, Imaziɣen n tmurt n Lezzayer ttmagaren yennayer s kra n leɛwayed, ɣas ma mxallafent seg temnaḍt ɣer tayeḍ, iswi-nsent yiwen; d asirem s lferḥ, i zzhu d talwit, d lfal yelhan. Deg tmurt n Leqbayel, at uxxam ttmagaren aseggas ajdid s lferḥ, ihi, iḍ-nni d seksu s uyaziḍ ara niwlen. Akken i d-qqaren, ayaziḍ-nni zellun-t d asfel i wakken ad tebɛed deɛwessu ɣef yiɛeggalen n uxxam. Aseqqi ilaq ad yili s sebɛa n yisufar (leɛdes, lḥemmeẓ, lubyan, tajilbant, ibawen...). Sewwayen daɣen timellalin. Anamek-nsent d asfillet i wussan imellalen. I wakken ad ǧǧuǧǧgen wussan n useggas, sewwayen ayen yesɛan ajeǧǧig am yibawen d tjilbant... Akka i ttwenniɛen zik imensi akken ad d-mlilen wat uxxam, meẓẓi neɣ meqqer, ad ferḥen mi ara temlil tasa d wi turew. Ula d iɣriben ibeɛden ttaǧǧan-asen amur, deɛɛun-asen daɣen ddeɛwa n lxir, amzun gar-asen i llan. Ass amezwaru n yennayer, ad d-kkrent tlawin tasebḥit akken ad cebbḥent axxam. Ad beddlent kra yellan d aqdim s ujdid, ula d inyen n lkanun ddan deg leḥsab, i wakken ad tbeddel teswiɛt ɣef yixxamen, ladɣa wid yenḥafen. Syin ɣer-s, ad sewwent lesfenǧ, tamtunt d teɣrifin i wakken ad tefti nneɛma d waman akken yefti lesfenǧ d temtunt. Ma d tiɣrifin qqaren akken ad tḍurref lmut ɣef wat uxxam [...] Deg temnaḍt n Tlemsan, ttmagaren yennayer s tfaska yettaṭṭafen sebɛa n wussan ideg tturaren ayen umi qqaren «Ayrad manɣara». Deg tmurt n Wawras, ttbeddilen ula d nutni imensi. Ttruḥun ɣer lexla ad d-kksen azzu, ad yerr tiṭ. Sellɣen daɣen axxam s tumlilt. Ma d imezdaɣ n Uheggar, am yirgazen am tlawin ttaɣen-d iceṭṭiḍen ijdiden, smana uqbel yennayer. Iḍ-nni n yennayer, ilmeẓyen, sfugulen-t s ccna d ccḍeḥ alamma yuli wass. Ma d tilmeẓyin صفحة 95 من 457 صفحة 1 من 16

2 ssefraḥen-tent s warrazen. Ula d učči ttbeddilen-t. Iḍ-nni ad sewwen kasbasu (seksu), tagella (aɣrum), talabagat (aksum yeẓden)... Maca, ɣas akka, d yennayer i as-yennan : Win i yi-d-yemmugren s rric, ḍemneɣ-as lɛic. Ur yelli d ansayen kan swayes ferrḥen yimdanen neɣ d tameɣra i d-ttheyyint tiddukliwin tidelsanin, yennayer d azamul n tɣerma icudden aṭas ɣer tfellaḥt. Ttmektin-t-id wid yurzen s akal, ɣer tmurt, ɣer yiẓuran. Kaci SAADI, deg tesɣunt Timmuzɣa U n 16, HCA, Yennayer 2008, sb Isestanen : I) Tigzi n uḍris : (06) 1. Kkes-d seg tseddart tamezwarut tabadut n «yennayer». 2. Amek i sfugulen yennayer deg temnaḍt n Tlemsan akked Wawras? 3. Bder-d sin n yinumak n wayen xeddmen Leqbayel deg yennayer. 4. Segzi-d tanfalit-a : «Win i yi-d-yemmugren s rric, ḍemneɣ-as lɛic». 5. Kkes-d seg tseddart tis ukkuzet (4) aktawal (iger n umawal) n «tagella» (lmakla). 6. Acu-t wanaw n uḍris-a? II) Tutlayt : (06) 1. Kkes-d seg tefyirt-a sin (2) n yimyagen yeftin ɣer wurmir ussid, tiniḍ-d amek i ulɣen. «Ur yelli d ansayen kan swayes ferrḥen yimdanen neɣ d tameɣra i d- ttheyyint tiddukliwin tidelsanin». 2. Sleḍ tafyirt-a : Ilmeẓyen, sfugulen-t s ccna. 3. Semmi-d isumar n tefyirt-a : Ttwenniɛen zik imensi akken ad d-mlilen wat uxxam. III) Afares s tira : (08) Ɣer tama n wansayen, llan yirmad i xeddmen lejdud-nneɣ seg zik, gar-asen : iẓid n uzemmur, aẓeṭṭa, talaxt, aserwet, takerza... Aru-d aḍris ideg ara d-tessegziḍ yiwen n urmud i tessneḍ. صفحة 96 من 457 صفحة 0 من 16

3 Aḍris: Yennayer deg tmurt n Zzayer Seg zik n zik, Imaziɣen ttrajan aseggas atrar am uyur n lɛid. Seg Ayet Jennad ɣer Wayet Leqser, seg Ǧerǧer ɣer Uheggar, deg Wawras neɣ deg Tlemsan, d ass i d-ttmektayen s tmeɣriwin d wansayen. Ansayen-a qqimen ɣer wass-a d azamul n yidles d tmagit ɣer yyiḍ, d ansayen berk ɣer yyiḍ. Ma d cra awi-d berk ad qqimen. Agdud yettemlil yal aseggas tafaska n yennar s wansayen i d-teǧǧa tasuta i tict. Qqaren ayet zik :«Mamek i temliled yennayer ad tafed neɣ ad tessezrid aseggas». D wa i yeǧǧin Imaziɣen ttemlilen yennayer s cra n tesbirin, akedma mgaradent seg uɣir ɣer yict, iswi-nsen ict; d asirem s tumert, i zzhu d talwit, d lfal yeḥlan. Deg tmurt n Yiqbayliyen, ayet uxxam ttemlilen aseggas ajdid s wulawen reẓmen, imala, iḍinnit d aberbuc s ugaziḍ aha ad kutten. Mukca i d-qqaren, agaziḍ-inin ɣeṛṛsen-it d lfal bac ad ibeɛɛed ccer ɣef ayet uxxam. Aseqqi yuma ad ifewwer s sebɛa n yisufar (lḥubub): (leɛdes, lḥemmes, lubya, tagerfalt, ibawen...). Sercamen tani timellalin. Anamek-nsent d asittem i wussan imellalen. Baca ad newwren wussan n useggas, ssenwayen ayen yesɛan tanewwart am yibawen d tjelbant...hamma i sebhayen zik amensi bac ad d-mlilen ayet uxxam, ameẓyan neɣ ameqran, ad amren ald ad temlil tasa d tarwa. Akked yiɣriben ibeɛden tteǧǧan-asen amur, ttettren-asen s wa yeḥlan, ad tinid jar-asen i yellan. Ass amezwaru n yennayer, ad d-kkrent tsednan tanezzayt ɣer usebhi n uxxam. Ad beddlent cci yellan d aqdim s utrar, akked yinyen(yingen) n yilmes ugiren di leḥsab, bac ad d- yers wayen yeḥlan ɣef yixxamen, awalya igellilen. Syin ad senwent tifṭirin d tuḍfist (leɣrayef) bac ad tɛerrem ṣṣabt d waman mamek i ɛerrment tefṭirin d tuḍfist. Ma d tuḍfist qqaren bac ur tettili ca tmettant deg wammas n ayet uxxam [...] Deg uɣir n Tlemsan, ttemlilen yennar s tfaska yettɣiman sebɛa n wussan ideg ttiraren «Ayrad manɣara». Deg tmurt n Wawras, ttbeddalen akked nehni amensi, ttruḥan ɣer udrar ad d- kksen azezzu (uzzi), iweɛɛa tiṭ, sellɣen ɛad axxam s tmelli. Ma d imezdaɣ n Uheggar, am yirgazen am tsednan ssaɣen-d ikettanen ijdiden asammed sdat yennayer. Iḍ-inni n yennar, leɣruz sfugulen-t s ccna d ccṭiḥ ald ad yali wass. Ma d tisednan ad senwent seksu (aberbuc), aɣrum, aksum yeẓdin (yerḥan). Maca, akedma d yennar i as-yennan: «Win i ayi-d-yemlilen s rric, ḍemneɣ-as lɛic». Ur yelli d ansayen berk smayes ttamren wudan neɣ d tameɣra i d-ttweǧǧadent tiddukliwin tidelsanin, yennayer d azamul n tɣerma yeqqnen gut ɣer tkarza. Ttmektan-t-id yya yettbeddan i ucal, i tmurt d yiẓuran. Kaci SAADI, deg tesɣunt Timmuzɣa U n 16, HCA, Yennayer 2008, sb صفحة 97 من 457 صفحة 0 من 16

4 Isestanen : I) Tigzi n uḍris : (06) 1. Kkes-d seg tseddart tamezwarut tabadut n yennayer. 2. Mukca i sfugulen s yennayer deg uɣir n Tlemsan d Wawras? 3. Af-d sen n yinumak n matta xeddmen Yiqbayliyen deg yennayer. 4. Segzi-d tanfalit-a : Win i ayi-d-yemlilen s rric, ḍemneɣ-as lɛic. 5. Kkes-d seg tseddart tis ukkuzt (4) aktawal (iger n umawal) n tagella (lmakelt). 6. Matta yella wanaw n uḍris-a? II) Tutlayt : (06) 1. Kkes-d seg tefyirt-a sen (2) n yimyagen yeftin deg wurmir ussid, tinid-d mamek i ulɣen. «Ur yelli d ansayen berk smayes ttamren wudan neɣ d tameɣra i d- ttweǧǧadent tiddukliwin tidelsanin». 2. Sleḍ tafyirt-a : Leɣruz, sfugulen-it s ccna. 3. Semma-d isumar n tefyirt-a : Sebhayen zik amensi bac ad d-mlilen ayet uxxam. III) Afares s tira : (08) Rni ɣef wansayen, llan yirmad i xeddmen imezwira-nneɣ seg zik, seg-sen: aẓeṭṭa, talaxt, aserwet, takarza... Ari-d aḍris ideg aha d-tessegzid armud seg yirmad i tessned. صفحة 98 من 457 صفحة 4 من 16

5 أظشيظ: يآ بس ري ر ىسد د صايآس عي صيل صيل ئ بصيؽآ ح شاجب أعآة بط أرشاس أ إيىس ىعيز. عآظ أيآد جآ بر ؼآس وايآد آلقصآس عي جآسجآس ؼآس وهآة بس رآظ واوساط يػ ري حآل غب راط ئ دح آمزبيآ ط ر آؼشيىي ر وا غبيآ. أ غبيآ أيب ق ي آ ؼآس واع ب راصا ىه ييزآلط ر ر بةيذ ؼآس ي يط را غبي بآسك ؼآس ي يط. ب ر ؽشا أويذ بآسك أر ق ي آ. أةرور يآح آ ييو يبه أعآة بط ربفبعنب يآ بس ط وا غبيآ ئ درآدج ب ربعىرب ئ ريؾج. ق بسآ أيآد صيل: < ب آك ئ رآ ييآلر يآ بس أر ربفآر يػ أر رآع آصسيز أعآة بط <. ر وايب يآدج ي ئ بصيؽآ ح آ ييآل يآ بيآس ط ؽشا رآعبيشي أمآر ب تاسارآ عآظ إؼيش ؼآس ييؾج ئغىي غآ ر ييؾج راعيشآ ط رى آسد ئ ص هى ر رآىىيذ ر ىفبه يآدال. ري ر ىسد ييقببيييي آ أيآد وآخ ب ح آ ييآل أعآة بط أجذيز ط ووالوآ سآ= آ ئ بال ئط ئ يج رابآسبىػ ط وةا=يط أهبر مىح آ. ىمؾب ئ دق بسآ أةا=يط ؼآس صآ يذ ر ىفبه ببػ أر ئبآع آر ؽ آس ؼآؾ أيآد وآخ ب. أعآق ي يى ب أر ئفآو آس عآبعب ييغىفبس )ىذىبىة( )آلعذآط ىذآ آط ى ىبيب ربةآسفبىج ئببوآ...(. ع آسؽب آ رب ي ري آال ىي. أ ب آك غآ ذ راعيخ آ ئ ووع ب ئ آال آل. ببؽب أر آو سآ ووع ب وعآة بط ع آ ىايآ أيآ يآععب رب آو اسد أ ييببوآ ر رجآىبب ج...هب ب ئ ع آبهبيآ صيل أ آ غي ببػ أر د ييآل أيآد وآخ ب أ آ=يب يػ أ آقشا أر أ شآ أىذ أر رآ ييو ربعب ر ربسوا. أم آر ر ئؽشيبآ ئبآعزآ ح آدج ب بعآ أ ىس ح آح شآ بعآ ط وا يآدال أح ي يز جبساعآ ئ يآال. أط أ آصواسو يآ بس أر دمشآ ذ رغآر ب رب آص ايذ ؼآس وعآبهي وآخ ب. أر بآد آل ذ ؽ ي يآال راقزي ط ورشاس أم آر يي يآ )يي تآ ( ييي آط إةيشآ ري آلدغبة ببػ أد يآسط وايآ يآدال ؼآؾ ييخ ب آ أواىيب ئتآى يآل. عيي أر عآ ىآ ريفطيشي ر رىظفيصج)آلؼشايآؾ( ببػ أح عآس آ ص ببذ ر وا ب ب آك ئ عآس آ ذ ريفطيشي ر رىظفيصج. ب ر ح ىظفيصج ق بسآ ببػ إس رآح يييؾب ر آح ب ج رآظ وا بط أيآد وآخ ب [...] رآظ إؼيش حآل غب ح آ ييآل يآ بس ط رفبعنب يآح ؽي ب عآبعب ووع ب ئزآظ ح يشاسآ < أيشار ب ؽبسا <. ري ر ىسد واوساط ح بآد اآل أم آر ر آه ي أ آ غي ح شودب ؼآس وآرساس أر دم غآ أصآص و)إص ي( ئىآع ب ريط عآى ؽآ عبر أخ ب ط ر آى ي. ب ري آصداغ إهآة بس أ ييشةاصآ أ رغآر ب ع بؼآ ذ ئنآح ب آ ئجذيزآ أعآ آر عذاد يآ بس. ئط ئ ي يآ بس آلؼشوص عفىةوآل ذ ط ؽ ب ر ؽ طيخ أىذ أر يبىي واط. ب ح يغآر ب أر ع آ ىآ ذ عآمغى أؼشو أمغى يآ=ري )يآىشدب (. بؽب أمآر ب ر يآ بس: < وي ئ ييذيآ ييآل ط س يؼ ظآ آؼبط ىعيؼ <. إس يآى ي را غبي بآسك ع بيآط ح ب شآ ئىرا يػ ح ب آؼشا دح ىآدج برآ ذ ريذ ومييىي ريزآىغب ي يآ بيآس راصا ىه رؽآس ب يآق آ ةوث ؼآس رنبسصا. ح آمزب زيذ ي ب يآح بآد ا ئ إؽبه ئ ر ىسد ر ييضوسا. ئغآعخب آ : Kaci SAADI, deg tesɣunt Timmuzɣa U n 16, HCA, Yennayer 2008, sb )I ريتصي إظشيظ: )66( 1. م آعذ عي رغآد اسد رب آصواسود ربببرود " يآ بس". 2. ىمؾب عفىةوآل ط يآ بيآس رآظ إؼيش حآل غب ر واوساط 3. أفآد عآ يي ى بك بح ب خآد آ ييقببيييي آ ري يآ بس. صفحة 99 من 457 صفحة 5 من 16

6 4. عآةصيذ رب فبىيذ أيب: " وي ئ ييذيآ ييآل ط س يؼ ظآ آؼبط ىعيؼ ". 5. م آعذ عي رغآد اسد ريظ إم ىصد )4( أمزبواه ( ئتآس و بواه( " ربةآال " ( ى بمآىذ (. 6. بح ب يآال وا بو وظشيظ أيب )II رىراليذ: )66(.1 م آعذ عآظ رآفييشد أيب عآ )2( يي يبةآ يآفزي رآظ ووس يش إع يذ ري يذ ب آك إىؽآ. < إس يآى ي را غبي بآسك ع بيآط ح ب شآ ئىرا يػ ح ب آؼشا ئ دح ىآدج برآ ذ ريذ ومييىي ريزآىغب ي <..2.3 عآلض ربفييشد أيب: آلؼشوص عفىةوآل يذ ط ؽ ب. عآ بد ئغى بس رآفييشد أيب: ع آبهبيآ صيل أ آ غي ببػ أر د ييآل أيآد وآخب. )III آفبسآط ط ريشا: )60( س ي ؼآؾ وا غبيآ ال ييش بر ئخآد آ يي آصووسا آغ عي صيل عآةعآ : أصآط ب ربالخذ أعآسوآد ربمبسصا... أسيذ أظشيظ ئزآظ أهب درآع آةصيز أس ىر عآظ ييش بر ئ رآع آر. صفحة 100 من 457 صفحة 6 من 16

7 adris : Ianair dr tamort n dzaiar Ibda, imazirn taqlan i aotai oa ainain hon talit n amod. min oat jnad s at lqsr, men jarjr har ahagar, dr aoras me d tlmsan, ein n ahl ad akton agnatn oid qimn yn har ahl oar ihil an d tamktot n tsdolt d tomast RoreiD, agna Ras Ror eid. aoid Ras. akid, ein nahl ad siodn alqim tarrma. arrf itamgrao hak aotai s ag natn oi oin maron araon ganin oin ibda : «amk oas sakain ianayr asessikin aotai». Flaoad, imazirn n adziar timqosn d ianair s lan Gnatn, Ras anibdn men arrm hareid, itosnasnein, otr n tadoit, azho, taloit d alfal iknan. d akal n lqbail kl ahn ti nmagrion awtai oa ainain s tadoit, ehd oind kaskso s ekhi ai nau n. aoad aganin ekhi oad Rarsnt hon tasdbrt bajc ad ysig g acr fl arion. adrz, ilaq at han asa daidin ( lards, lmxamz, a lobia, tajlbant, ibaon ) sauin dar tisdalin. amknasnt dirhan n hilan malilanin. bac ad alr n hilan n talit, sauin aoa ilan tafsit hond ibawn d tajilbant. awad as tanor n ibda amnsi bac ad amoqsn kl ah n, madri meoacar, ad adoin har emoqs awsa d wa iorw. hakd wi wrn tla tagrnasn tafwltnasn, tagnasn titar n lxir hwnd wa tilan gersn. ahl wa azarn n ianair, ad ankrnat DeDen s tifawt bac ad sahsktnat tar hamt. ad samsklant awa arwn s ainain, hakd kdion n lkanon han medn, bac ad amskl amk n tar hmen, h wlan win tlqiwin. har awin, ad sauint lesfanj, tagla d alftat, bac ad tgat tadarfit d aman, awad it ag lesfanj d tagla. kw ntir alftat ganin ad tg tmatant wr kl tar h amt [ ] dr acrwt n tlemsan, timhin d ianair s tfaska tatft asa hilan, edg dtadlan sawas ganin «airad mangara» dr akal n awras, samskalan hak d ntanid amansi. takn teneri ad ksn azo, y ad iar tit. si h osk on tar hamt s tmle. awa iqlan imazi Rn n ahagar, medn hakd DEDEn zanhind isalsa ainainin, asmana dat ianair. ehd wan ianair, wi madrwinin, tag n ds iso h a d dalwl har aw n ah l, fl awtai aynain. amala ti madrwinin sadwi n t n t s hartn ainainin. ha kd amnsi samskalant. ehd wend ad sun kasksw, tagla, talabgat macan Ras ianair as anan : «oi tamhitnin d afriwn, admnras n tamadwrt». wr tila agna s tad win adi n t, mer. sadawn tidwkilin tisdwalin, ianair eh ol n tarrma ta tataft holan dr fargan. samktend oi aozlatnyn akal, wr tamwst, Rwr azarn. kasi sadi, seg tes$unt timmuz$a utuun 16, HwsaCA, Yennayer, 2008, Sb صفحة 101 من 457 صفحة 7 من 16

8 Iisastanan : I) terri d azgz : (06) 1. Ksd dr tizar t n adris aswsn n «ianair». 2. ma knan mazyrn n ahagar dr yanayr? 3. Ma tag n kl ahagar itarawin ti madrwinin? 4. Sagrh tawinst tad : «oi tamhitnin s afriwn, admnras tamadwrt». 5. Aksd dr adris ( 4) ismawi n tatati. 6. Ma mws anaw n adris wad? II) timankin n taoalt : (06) 1. aksd d tawinst tad sin imiagn af tnin dr ormer, saftotn dr yzry : «arrf itamgrao hak aotai s ag natn oi aoin maron araon ganin oin ibda». 2. saglt tawinst tad barin asgt : «ianair eh ol n tarrma tataft holan dr fargan». 3. mas iha amqim awsil edgnit dr twinst tad : «sauin dar tisdalin. amknasnt dirhan n hilan malolanin». III) asinan s tira : (08) dr tasdgt n agnatn, lant yozlan wi tawzlin marawnananr wi arwnin ibda : ezed n azmor, tezti, talaq afnrd adris dr sagrahd ein n hart tesand. انتهى المىضىع األول صفحة 8 من 16 صفحة 102 من 457

9 الموضوع الثاني ) يحتوي الموضوع الثاني على 80 صفحات )من الصفحة 9 من إلى الصفحة من Aḍris: Tafat n usirem [ ] Asmi i yemmut baba, nniɣ-as d ayen tekfa ddunit fell-i, ur tetteɣ ur tesseɣ, yejreḥ wuliw, kkawen yifadden-iw. Leḥḥuɣ deg ubrid, ḥedd ur t-walaɣ, heddren-iyi-d ur asen-sliɣ; ssbeḥ neɣ tameddit, allen-iw ur ttkawent. Yiwen n wass, tasebḥit, urɛad i d-yecriq yiṭij, leḥḥuɣ ɣer taddart n Tirmitin, anida ttruḥuɣ yal ass akken ad xedmeɣ, walaɣ yiwen n yilemẓi ileḥḥu s yiwen n uḍar wayeḍ-nniḍen yettwagzem-as, muqleɣ-t ɣer wudem-is s leḥzen, netta daɣen imuqel-iyi-d, udem-is yettfeǧǧiǧ s yiwen n nnur, acmumeḥ ɣef wudem-is, yenna-yi-d azul rriɣas. Kemmleɣ abrid-iw, weḥd-i ttxemmimeɣ : ileḥḥu s yiwen n uḍar yerna ahat yekker-d ssbeḥ zik akken ad yexdem! Tameddit mi d-uɣaleɣ, ufiɣ-t-id deg yiwen n umkan yesnuzuy ijeǧǧigen, nniɣ-as lukan d nekk i yellan am netta, ur zmireɣ ad ffɣeɣ ad iyi-d-walin medden, ad waliɣ kan amek ara geɣ lḥedd i ddunit-iw, ad mmteɣ i lebda. Ciṭuḥ akka, walaɣ yiwen n urgaz yeṭṭef sin n yigerdan deg yirebbi-s, imudd afus-is i win ara as-d-iseddqen duru neɣ snat. Aṭas i as-yennan argaz am wihin ur ixeddem ara?! Maca init-iyi-d anda ara yexdem? D acu ara yexdem? Lukan yufa, anwa ara imudden afus-is i lɣaci, allen-is deg lqaɛa ttudument d imeṭṭi [ ]. Wwḍeɣ s axxam, swiɣ lkas n waman, lexyal n uqcic-nni yesnuzuyen ijeǧǧigen yeggumma ad yekkes gar wallen-iw. Ḥusseɣ i yiman-iw ur sɛiɣ azal i iwulmen, aqcic-nni ifaz aṭas fell-i, yesɛa afud ur sɛiɣ nekk, yeṭṭef deg tudert xas tekkes-as ayen ɣlayen, tekkes-as aḍar iɣef ileḥḥu. Ṭṭreḍqeɣ d imeṭṭi imi ur uklaleɣ ara tudert-a i yi-d-yefka sidi Rebbi. Sɛiɣ ifassen, iḍarren, allen i icebḥen, medden qqaren-iyi-d akk tmelḥeḍ; sɛiɣ amkan n lxedma ur sɛin wiyaḍ. Annect-a akk, nekk qeḍɛeɣ asirem deg ddunit mi ruḥeɣ ad ṭṭseɣ, ttmenniɣ ur d-ttakiɣ tasebḥit. Aqcic-nni yesnuzuyen ijeǧǧigen ur t-ssineɣ d anwa-t, d netta i d-yerran asirem i wul-iw, d netta i d ssebba alarmi wwḍeɣ ass-a anda wwḍeɣ, ẓriɣ lukan kemmleɣ deg ubrid-nni i d-wwiɣ, aql-i seg wid yemmuten. [ ] Uɣaleɣ yal ass mi ara ruḥeɣ ɣer lxedma, ttmuquleɣ akka d wakka anida ara t-waliɣ maɛna asirem-iw amzun yuɣal d lmuḥal. Yuɣal lebɣi-iw meqqer akken ad t-waliɣ acku d netta i d ssebba alarmi tuɣal ddunit-iw tesɛa azal Rosa CHELLI, Iḥulfan akked waktayen, HCA, 2011, sb صفحة 103 من 457 صفحة 9 من 16

10 Isestanen : I) Tigzi n uḍris : (06) 1. D acu i yeǧǧan tanallast ad teqḍeɛ layas deg ddunit? 2. Anwa i as-d-yerran asirem i tnallast? 3. Segzi-d tanfalit-a : Yeṭṭef deg tudert xas tekkes-as ayen ɣlayen. 4. " Ameyyez uqbel aneggez ". D acu i d assaɣ i yellan gar wanzi-a (lemtel-a) d wayen i asyeḍran i tnallast? 5. Nadi-d deg uḍris aktawal (iger n umawal) n usentel : tafekka n umdan (04 n wawalen). 6. Aḍris deg-s kradet (03) n tewsatin n yimdanen deg tudert. Suffeɣ-itent-id. II) Tutlayt : (06) 1. Err tinawt-a ɣer wudem wis sin n usget unti : «Uɣaleɣ yal ass mi ara ruḥeɣ ɣer lxedma, ttmuquleɣ akka d wakka anida ara t-waliɣ maɛna asirem-iw amzun yuɣal d lmuḥal». 2. Sleḍ tafyirt-a i lmend n talɣa d twuri : Leḥḥuɣ ɣer taddart n Tirmitin. 3. Ččar tafelwit-a : amyag attwaɣ aswaɣ amyaɣ kkes III) Afares s tira : (08) D netta i d-yerran asirem i wul-iw, d netta i d ssebba alarmi wwḍeɣ ass-a anda wwḍeɣ, ẓriɣ lukan kemmleɣ deg ubrid-nni i d-wwiɣ, aql-i seg wid yemmuten. Ahat teḍra-ak(am) kra n tedyant i ak(am)-d-yessegran leḥzen, teẓẓa deg wul-ik(im) layas, ɛerqen-ak(am) yiberdan, yekcem-d kra n umdan deg tudert-ik(im) yerra-ak(am)-id asirem, tettuḍ leḥzen. Aru-d aḍris ara yilin d ullis, deg-s ad d-talseḍ tadyant-a. صفحة 104 من 457 صفحة 12 من 16

11 Aḍris: Tafawt n usirem [ ] Asmi i yemmut baba, nniɣ-as daydin temmir ddunit fell-a, ur tetteɣ ur sesseɣ, yejreḥ wul-inu, qquren yifadden-inu. Ggureɣ deg ubrid, yiǧ la tthenniɣ-t, ttutlayen-d ɣer-i ur asensliɣ; tanezzayt niɣ tameddit, tiṭṭawin-inu ur ttɣarant. Cra n wass, tanezzayt, werɛad ur d-tuti ca tfukt, ggureɣ ɣer uqewwar n Tirmitin, mani ttruḥiɣ akkas bac ad xedmeɣ, henniɣ cra n umeččuk yeggur s yiǧ n uḍar, yiǧ yettwabbi-as, uqqleɣ-as ɣer wudem s leḥzen, netta daɣent yuqqel-d ɣer-i, udem-nnes teččat-d seg-s cra n tfawt, azmummeg ɣef wudem-nnes, yenna-ayi-d azul, uɛiɣ-as. Kemmleɣ abrid-inu, weḥd-i ttxemmameɣ : yeggur s yict n uḍar yerni balak yekker-d tanezzayt zik bac ad yexdem! Tameddit mi d-welliɣ, ufiɣ-t-id deg cra n umkan yesnuzay tinewwarin, nniɣ-as lukan d nečč i yellan am netta, ur zemmreɣ ca ad rgeɣ ad ayi-d-hennan yiwdan, ad ẓreɣ berk mammek ad ggeɣ agmir i tmeddurt-inu, ad mmteɣ ad thenniɣ. Ajebbiḍ yeḥlan, henniɣ cra n urgaz yeṭṭef sen n yiɛṭuṭen deg ṭṭerf-nnes, yessiɣ afus-nnes i win aha as-d-iseddqen duru neɣ sen. Gut as-yennan argaz am win ur ixeddem ca?! Maca init-ayi-d mani ad yexdem? Matta ad yexdem? Mda yufa, manni wa ad yucen afus-nnes i lɣaci, tiṭṭawin-nnes deg tmurt ttuddiment s yimeṭṭawen [ ]. Wwḍeɣ ɣer uxxam, swiɣ lkas n waman, lexyal n uhyuy-din yesnuzayen tinewwarin yegguma ad iruḥ jar tiṭṭawin-inu. Ssḥusseɣ s yiman-inu ur sɛiɣ azal iwatan, ameččuk-din yujeray aneqqad, yesɛa tazmert ur sɛiɣ nečč, yeṭṭef deg tmeddurt lacta tekkes-as matta a yeɣlayen, tekkes-as aḍar uɣef yeggur. Ddreḍqeɣ s yimeṭṭawen acku ur stahleɣ ca tameddurt-a i ayi-d-yuca sidi Rebbi. Sɛiɣ ifassen, iḍarren, tiṭṭawin i yebhan, udan qqaren-ayi-d akk tebhid ; sɛiɣ amkan n lxedmet ur t-sɛin yyiḍ. Waya akk, nečč bbiɣ asirem deg tmeddurt daɣa ad ruḥeɣ ad ṭṭseɣ, ttmenniɣ ur d-ttakiɣ ca tanezzayt. Ahu-din yesnuzayen tinewwarin ur ssineɣ ca manni, d netta i d-yuɛan asirem i wul-inu, d netta d ssebbet i ay-yeǧǧin xeldeɣ ass-a mani xeldeɣ, ẓriɣ mda ttmadiɣ deg ubrid-din i d-uɣiɣ, a nečč seg yya yemmuten. [ ] Welliɣ yal ass ald ad ruḥeɣ ɣer lxedmet, ttaqqleɣ amma d wamma mani ad t-henniɣ maca asirem-inu ɛuni iwella d lmuḥal, twella tmuxsit-inu teggeɛmer bac ad t-henniɣ acku d netta d ssebbet i yeǧǧin ddunit-inu tesɛa azal Rosa CHELLI, Iḥulfan akked waktayen, HCA, 2011, sb صفحة 105 من 457 صفحة 11 من 16

12 Isestanen : I) Tigzi n uḍris : (06) 1. Matta i yeǧǧin tanallast ad tebbi asirem deg tmeddurt? 2. Manni wa i as-d-yuɛan asirem i tnallast? 3. Segzi-d tanfalit-a : Yeṭṭef deg tmeddurt lacta tekkes-as matta a yeɣlayen. 4. " Ameyyez qbel aneggez". Matta yella wassaɣ i yellan jar wanzi-aya (lemtel-a) d matta i as-yeḍran i tnallast? 5. Serg-d seg uḍris aktawal (iger n umawal) n usentel : Tafekka n umdan (04 n wawalen). 6. Aḍris deg-s kradet (03) n tewsatin n yimdanen deg tmeddurt. Sery-ihent-id. II) Tutlayt : (06) 1. Uɛa tinawt-a ɣer wudem wis sen n usget unti : «Welliɣ yal ass alda ad ruḥeɣ ɣer lxedmet, tteqqleɣ amma d wamma mani ad t-henniɣ maca asirem-inu ɛunni iwella d lmuḥal» 2. Sleḍ tafyirt-a i lmend n talɣa d twuri : Ggureɣ ɣer uqewwar n Tirmitin. 3. Ččar tafelwit-a : amyag attwaɣ aswaɣ amyaɣ Kkes III) Afares s tira : (08) D netta i d-yuɛan asirem i wul-inu, d netta d sebbet i ayi- yeǧǧin xeldeɣ ass-a mani xeldeɣ, ẓriɣ mda ttmadiɣ deg ubrid-din i d-uɣiɣ, a nečč seg yya yemmuten. Ahat teḍra-ak(am) cra n tedyant i ak(am)-d-yeǧǧin leḥzen, teẓẓu deg wul-nnek(nnem) layas (Tebbi-as asirem), ɛerqen-ak(am) yibridin, yudef-d cra n umdan deg tmeddurtnnek(nnem), yuɛa-ak(am)-id asirem, tettud anezgum. Ari-d aḍris ullis, deg-s ad d-talsed tadyant-ayi. صفحة 106 من 457 صفحة 10 من 16

13 أظشيظ: ربفبود إعيشآ ]...[ أع ي يآ ىد بببب يؽبط رايزي رآ يش د و يذ فآال إسح آح آغ إسعآع آغ يآجشآح ووه ئ ى ق ىسآ ييفبد آ ئ ى. ة وسآغ رآظ وآبشيز ييذ س ال ح هآ يؽذ ح ىرال ذ ؼشي إسع آعييػ رب آص ايذ آغ رب آد يذ ريط بوي ئ ى إسح ؽبسا خؾب. ؽشا واط رب آص ايذ إسعبر إسدرىريؾب رفىمذ ة وسآغ ؼآس وقآو اس ريش يزي ب ي ح شوديػ أم بط ببػ أرخآر آغ هؤ يػ ؽشا و آحؾ ىك يآة وس ط ييذس وظبسييذ س يآح ىاب يبط إق آلؼبط ؼآس وورآ ط آلدضآ أك ر آح ب يآق آىذ ؼشي إرآ آط رآحؾ برذ عآةط ؽشا رفبود أص ى آظ ؼآؾ وورآ آط يآ بييذ أصوه إعيؽبط. مآ آلغ أبشيز ئ ى وآدزي ح خآ ب آغ : يآة وس ط ييؾج وظبس يآس ي ببالك يآم آسد صيل رب آص ايذ ببػ أريآخزآ! رب آد يذ ي ئذوآى يػ إفيؽزيذ رآظ ؽشا و نب يآع ىصاي ري آو اسي يؽبط:" ىىمب ر آحؼ ئ يآال أ آح ب إسصآ شآؼؾب أرسيآغ أيذهآ ب يىرا أرصسآغ ببسك ب آك أريآغ أة يش ئ ر آد وسد ئ ى أر زآغ أررهآ يػ ". أجآب يز يآدال هآ يػ ؽشا وآسةاص يآط آؾ عآ ييعطىطآ رآظ ط آسؾ آط يآط أفىط آط ئ وي أهبعذيغآد قآ دوسو آغ عآ ج. ةوث ئ أعيآ ب أسةاص أ وي إسئخآد آ ؾب! بؽب ئ يخبيذ ب ي أريآخزآ بح ب أريآخزآ أريىؽآ أفىط آط ئ ىؽبؽي ريط بوي آط رآظ ر ىسد ح ىد ي آ ذ ط ي آط بوآ ]...[. ىىمب يىفب ب ي وا و ظآغ ؼآس وآخ ب عىيػ ىنبط وا ب آلخيبه وآهيىي ري يآع ىصايآ ري آو اسي يآة و ب أريآم آط جبس ريط بوي ئ ى. ع ذىعآغ ط يي ب ئ ى إسععيػ أصاه ئ ئىارب أ آحؾ ىك ري ييفي أ آق بر يآععب ربص آسد إسععيػ آحؼ يآط آؾ رآظ ر آد وسد الؽخب رآم غبط بح ب ئ يآؼال رآم غبط أظبسئؽآؾ يآة وس. د سآظقآغ ط يي آط بوآ أؽنى إسعخبهآلؼؾب رب آد وسد أيب ئ يآديىؽب عيزي سآب ي. ععيػ ئفبعآ ئعبس آ ريط بوي ئ يآبهب إرا ق بسآ يذ أ ك رآبهيز ععيػ أ نب ىخآر آد إسرآععي ييط. أ آؽخب أيب أك آحؼ ب يػ أعيشآ رآظ ر آد وسد ي سودآغ أرط غآغ ح آ يػ إسدح بميؽؾب رب آص ايذ. أهى ري يآع ىصاي ري آو اسي إسع ي آؼؾب ب ي ر آح ب ئذيىعب أعيشآ ئ ووه ئ ى ر آح ب ئ ر عآب آد ئ يآدج ي خآىزآغ أع ب ب ي خآىزآغ =سيػ ىىمب ح بريػ رآظ وآبشيز ري ئ دوؼيػ أ آحؼ عآظ ي ب يآ ىرآ. ]...[ وآى يػ يبه أط أىذا أرسودآغ ؼآس ىخآر آد ح آق آلغ أ ب ر وا ب ب ي أحهآ يػ بؽب أعيشآ ئ ى عى ي ئىآال ر ى ىدبه رىآال رب ىخغيذ ئ ى رآةآع آس ببػ أرهآ يػ أؽنى ر آح ب ئ ر ع آبآد ئ يآدج ي د و يذ ئ ى رآععب أصاه... Rosa CHELLI, Iḥulfan akked waktayen, HCA, 2011, sb ئغآعخب آ : )I ريتصي وظشيظ: )66( 1( بح ب ئ يآدج ي رب بال عذ أرحآب ي أعيشآ ري د و يذ. 2( ب ي وا ئ عذيىعب أعيشآ ئ ر بال عذ 3( عآةصيذ رب فبىيذ أيب : - يآط آؾ ري ر آد وسد الؽخب رآم غبط بح ب أ يآؼاليآ. صفحة 107 من 457 صفحة 10 من 16

14 4( "أ آي آص قبآه أ آة آص". بح ب يآال واع بغ ئ يآال جبس وا ضي أيب ( آل زآه أيب ) ر بح ب ئ عيآظشا ئ ر بال عذ 5( عآسةآد عآظ وآظشيظ أمزبواه)ئتآس إ بواه( وعآ خآه: "ربفآم ب إ زا ".) 64 واواآل ( 6( أظشيظ رآةط مشاظآد )63( رآوعبري ييآ زا آ رآظ ر آد وسد. عآسيئهآ خيذ )II رىراليذ: )66( 1( إعب ري بود أيب ؼآس وورآ ويظ عآ وعتآد إ زي. - «وآى يػ يبه أط أىذا أرسودآغ ؼآس ىخآر آد ح آق آلغ أ ب ر وا ب ب ي أحهآ يػ بؽب أعيشآ ئ ى عى ي ئىآال ر ى ىدبه«. 2( عآلض ربفييشد أيب. - " ة وسآغ ؼآس وقآو اس ريش يزي ". 3( حؾ بس ربفآىىيذ أيب. أ يبظ أح ىاغ أعىاغ أ يبغ م آط )III أفبسآط ط ريشا: )60( ر آح ب ئ ديىعب أعيشآ ئ ووه ئ ى ر آح ب ئ ر عآب آد ئ يآع بوظآ أع ب ب ي و ظآغ =سيػ ىىمب ح بح يػ رآظ وآبشيز ري ئ دوؼيػ أ آحؼ عآظ ي ب يآ ىرآ. أهبث رآظشاك)ا ( ؽشا رآريب ذ )ا ( ئ مذيآدج ي آلدضآ رآ=و رآظ ووه آك) آ ( ىيبط)رآبيبط أعيشآ ( عآسقآ بك )ا ( ييبشيزآ يىرآفذ ؽشا و زا ري ر آد وسد آك) آ ( يىعبمذ أعيشآ رآح ىر آلدضآ. أسيذ أظشيظ إى يظ رآةط أح آىغآر رآريب ذ أيب. صفحة 14 من 16 صفحة 108 من 457

15 adris : tafat n usirem [ ]aasmi i yemmut baba, nni$-as d ayen tekfa ddunit fell-i, ur ttette$ ur ttesse$, yejrehuwul-iw, kkauwen yifadden-iuw. llehhu$ deg ubrid, Hedd ur t-wuala$, heddren-iyi-d ur asen-sli$ ; ssbeh ne$ tameddit, allen-iuw ur ttkauwent. Yyiuwen n wuass, tasebhit, urâad i d-yecriq yitij, lehhu$$er taddart n Tirmin, anida ttruhu$ yal ass akken ad xedme$, wuala$ yiuwen n yilemzi ilehhu s yiwuen n udar wuayed-nniden yettuwagzem-as, muqle$-t $er wuudem-is s lehzen, netta da$en imuqeliyi-d, udem-is yettfeooio s yiuwen n nnur, acmumeh$ef wuudem-is, yenna-iyi-d azul rri$-as. Kemmle$ abrid-iw, uwehd-i ttxemmime$ : ilehhu s yiuwen n udar yerna ahat yekker-d ssbeh zik akken ad yexdem! tameddit mi i d-u$ale$, ufi$-t-id deg yiuwen n umkan yeznuzuy ijeooigen, nni$-as lukan d nekk i yellan am netta, ur zmire$ ad ff$e$ ad iyi-d-wualin medden, ad uwali$ kan amek ara ge$ lhedd i ddunit-iuw, ad mmte$ i lebda. CciTuH akka, uwala$ yiwen n urgaz yettef sin n yigerdan deg yirebbi-s, imudd afus-is i wiuin ara as-d-iseddqen duru ne$ snat. AaTas i as-yennan argaz am wihin ur ixeddem ara?! mmaca init-iyi-d anda ara yexdem? d acu ara yexdem? Lukan yufa, aniuwa ara imudden afus-is i l$aci, allen-is deg lqaâa ttudument d imetti [ ]. WwuuDe$ s axxam, suwi$ lkas n uwaman, lexyal n uqcic-nni yeznuzuyen ijeooigen yegguma ad yekkes gar uwallen-iw. Husse$ i yiman-iw ur sâi$ azal i iuwulmen, aqcicnni ifaz atas fell-i, yesâa afud ur sâi$ nekk, yettef deg tudert xas tekkesas ayen $layen, tekkes-as adar i$ef ilehhu. TTreDqe$ d imetti imi ur uklale$ ara tudert-a iyi-d-yefka sidi Rebbi. sâi$ ifassen, idarren, allen i icebhen, medden qqaren-iyi-d akk tmelhed ; sâi$ amkan n lxedma ur sâin wuiyad. aannect-a akk, nekk qedâe$ asirem deg ddunit mi ruhe$ ad TTse$, ttmenni$ ur d-ttaki$ tasebhit. Aaqcic-nni yesnuzuyen ijeooigen ur t-ssine$ d anwua-t, d netta i d-yerran asirem i uwul-iw, d netta i d ssebba alarmi wuude$ ass-a anda wuude$, Zri$ lukan kemmle$ deg ubrid-nni i d-wuui$, aql-i seg wid yemmuten. [ ] uu$ale$ yal ass mi ara ruhe$$er lxedma, ttmuqule$ akka d uwakka anida ara t-uwali$ maâna asirem-iw amzun yu$al d lmuhal. uyu$al leb$i-iw meqqer akken ad t-wuali$ acku d netta i d ssebba alarmi tu$al ddunit-iuw tesâa azal Rosa CHELLI, Iḥulfan akked waktayen, HCA, 2011, sb صفحة 109 من 457 صفحة 15 من 16

16 I isestanen : I) tigzi n udris : (06) 1. d acu i yeooan tanallast ad teqdeâ layas deg ddunit? 2. anuwa i as-d-yerran asirem i tnallast? 3. segzu-d tanfalit-a : yettef deg tudert xas tekkes-as ayen $layen. 4. " Aameyyez uqbel aneggez". d acu i d assa$ i yellan gar wanzi-ya (lemtel-a) d wuayen i as-yedran i tnallast? 5. Nnadim deg udris ukuz n uwawualen n uktauwal n usentel : tafekka n umdan 6. AaDris deg-s kradet (03) n tewusatin n yimdanen deg tudert. sufe$-itentid. II) tutlayt : (06) 1. err tinauwt-a $er wuudem wuis sin n usget unti : «Uu$ale$ yal ass mi ara ruhe$$er lxedma, ttmuqule$ akka d wuakka anida ara t-uwali$ maâna asirem-iuw amzun yu$al d lmuhal.» 2. sled tafyirt-a i lmend n tal$a d twuuri: lehhu$$er taddart n tirmin 3. ČčGGar tafelwit-a : amyag attuwa$ asuwa$ amya$ kkes III) Aafares s tira : (08) dnetta i d-yerran asirem i wuul-iw, d netta i d ssebba alarmi wuude$ ass-a anda wuude$, Zri$ lukan kemmle$ deg ubrid-nni i d-wuui$, aql-i seg wuid yemmuten. Aahat tedra-ak (-am) kra n tedyant i ak(-am)-d-yessegran lehzen, tezza deg wuul-ik(-im) layas, âerqen-ak(-am) yiberdan, yekcem-d kra n umdan deg tudert-ik yerra-ak-id asirem, tettud lehzen. Aaru-d adris ara yilin d ullis, deg-s ad d-talsed tadyant-a. انتهى المىضىع الثاني صفحة 110 من 457 صفحة 16 من 16

IMENZAYEN IMEDRA. Imenzayen imedra n tamlilt n tmezgida. Jeff Reed. Aselmed n wadlis iqedsen S setta taggnitin i yagrawen imecṭuḥen

IMENZAYEN IMEDRA. Imenzayen imedra n tamlilt n tmezgida. Jeff Reed. Aselmed n wadlis iqedsen S setta taggnitin i yagrawen imecṭuḥen Imenzayen imedra n tamlilt n tmezgida Jeff Reed Aselmed n wadlis iqedsen S setta taggnitin i yagrawen imecṭuḥen IMENZAYEN IMEDRA AMAZRAR 1 - ADLIS 3 LearnCorp Resources, 2013 Amaɣud akk ittwaḍref. Dayen

Részletesebben

ő ü ó ő ü ü ő ő Ő É ę ü ü ľ üľ í ľ Ę ő ő ó ó í ö ö ó ő ü í ö í ö Ĺ ü ö ľ ő üľ í ü ľ ľ ľ ő í í ľ ú í ű í ő í ő í í ó ľü í ü ú í ľ ő ú í í ü ź ő ľ ź ź ő ú ó í í ó ú ü ő ó öľí ő í ü ú ü ű í ő ę ú í ó ő ű

Részletesebben

Ekkitinol Ajamiya. Fulfulde windaande bee karfeeje Arabiya

Ekkitinol Ajamiya. Fulfulde windaande bee karfeeje Arabiya Ekkitinol Ajamiya ڢ ل ڢ ل د و ن د اند ب ى ک ر ڢ ىج ع ر ب ي Fulfulde windaande bee karfeeje Arabiya Un cours conçu par Ronald Nelson Édition revue et corrigée par Abdu-Iisa, Atouva Daniel, Alhaji Yakubu

Részletesebben

Ü ę í í Í ý í ö ý í ö ü í í ö ę ź ó ü í í í í í ę í Ü ź í í ť í ę ó ó đ ú đ đ Ü í ź í ü í ü ú ú ó ö ü ó í í Ü í ú ó ú ö ü ź ú ó í ź Ü ü Ü đ í ü ó ü ú

Ü ę í í Í ý í ö ý í ö ü í í ö ę ź ó ü í í í í í ę í Ü ź í í ť í ę ó ó đ ú đ đ Ü í ź í ü í ü ú ú ó ö ü ó í í Ü í ú ó ú ö ü ź ú ó í ź Ü ü Ü đ í ü ó ü ú ü í ü ü Ü Ą ú ü ü í ń í ü ü ü ú ó ź ö ü ź ę ü Ü ö ü ź í ö ö ź Ĺ ü ö Ĺ ó ü ü í Á í Ĺ ą ü ó ö ü ó ü ü ö í ó ú ö ö đźů Ü Ĺ Ą ó í í ď đ ö ü ö í ó ó ó Ü ę í í Í ý í ö ý í ö ü í í ö ę ź ó ü í í í í í ę í Ü ź

Részletesebben

ú ľ Ę ú Ü ó Ą Í ő ź ť ö ľ í í ľ ú ý í ő ú ľ í ź ę í ľ ö ó Š źľ ĹÍ ö í ö ő ó ó ö í ú ł Á Á ľ Ü Ü ő í ő ú í ő ő Ó í Ü Ó Ü ú Ü Ö Ó Ö Ö Ö Ó í Ö í Ó Ö í Ü Ö Ó ó Ó ä Ö í Ö í Ü Ó í Ö Ü ö í ő Ö Ó Ü ó Ö Ó í Ó ó

Részletesebben

šď Ř ľ ľ źł ő ü ź ľ ő ő ĺ Í ľ Á ĺé Éľ É É ł ĺľ ő ü ľ í ľ ľ ü í ő í ü É Í ľ É Í ľ É ł É É ą É Ú Ą ć É Í ľ Ü Ő Éľ Ü É ą Ł ą ą ĺ ĺ É Ą Ą ľ ĺ źí ź ľ ü ő ü ő ń ĺ Ó ő ő ü ü í ú ö ö ľ í ö ú í í ő ö ú ő ö ö ő

Részletesebben

14. IBRAHIM ABRAHAM ÁBRAHÁM

14. IBRAHIM ABRAHAM ÁBRAHÁM 14. IBRAHIM ABRAHAM ÁBRAHÁM Introduction to Surah Ibrahim (Abraham) Sayyid Abul Ala Maududi - Tafhim al-qur'an - The Meaning of the Qur'an Name The Surah takes its name from v. 35 in which mention has

Részletesebben

الكتابات عن السيرة النبوية باللغة المجرية دراسة نقدية إعداد الدكتور

الكتابات عن السيرة النبوية باللغة المجرية دراسة نقدية إعداد الدكتور الكتابات عن السيرة النبوية باللغة المجرية دراسة نقدية إعداد الدكتور أوكفات 1 مقد مة احلمددد م همددد ع نه دددتغفره نه دددت ع نهغدددبا دددشم ردددف نددد ن ه دددرش نردددف سف ئ شت عمشلرش رف يد ه ع ام فال ر

Részletesebben

10. YUNUS JONAH JÓNÁS

10. YUNUS JONAH JÓNÁS 10. YUNUS JONAH JÓNÁS Introduction to Surah Yunus (Jonah) Sayyid Abul Ala Maududi - Tafhim al-qur'an - The Meaning of the Qur'an Name The Surah takes its name from V. 98, in which there is a reference

Részletesebben

ę ź ü ľ ľ ľ ü ü ľ ö ź ź ź É Íľ É É Ü Ü Á É Í Á Á É É É Á ą Ĺ É Ü É ł Ł ľé Á ľ ü ľ ü ü ľ ľ ź Á ľ ľ ö ö ö ľ ö đ ľ ź Ĺ ú ü ü ö ź ź Ĺ ü Ü Á ś ö ö ľ ü ľ ö ü ö ö ö đ ö ź ö ö ö ö ö ľ ľ ö ü ü ź ý ö ľ Đ ź ź ľ ű

Részletesebben

ć ö ö ö đ ę ť ö ü Í ö ęü ö śđ Ą ö ę ö ď ö ś Ű ö đ ö ü ť Ś Ę ü ä ä ě Ŕ ż ę äí Í Ą ö Ę ń Í ű ö Ĺ ű ń Í ę ű ź ä ű Đ ń ö Ę đ ź Í Í ű ö ę ö Í ú ú ě ú ě Í Í ť Ű ę ŕ Ľ Ą Ż ü ź ě ű Đ Ö Í Í ś Í Á ö Ł ą Í Ł Í Í

Részletesebben

ü ű ű Á É É Á Á Ó ü ú Á É É ó ü ű É ó ó ü ü ó ó ü ű ü ú í ü ú í ü í ú ü ű óí í ü ü ű í ó ó ó ü ű ü ü ű ú í ó ü ó ü ű í ü ű ó í ü ű ü ű ü ű í ű ű ó ó í ü ű ü í ó í ó ó í ó ü í í í í ű ü í ó ó ó ú ó í ú

Részletesebben

7. AL-ARAF THE HEIGHTS MAGASLATOK

7. AL-ARAF THE HEIGHTS MAGASLATOK 7. AL-ARAF THE HEIGHTS MAGASLATOK Introduction to Surah Al-Araf (The Heights) Sayyid Abul Ala Maududi - Tafhim al-qur'an - The Meaning of the Qur'an Name This Surah takes its name from v. 46-47 in which

Részletesebben

ő ľ ü ő ü ő ľ ő Ü Ü ľ ü ľ ľ ú ü ľ ľ ő ő ű í ő í ü íľ Í ü Ś Ę ľ ü ľ í í ö ő ľ í ü ő ő ő ľ ő ű ź í ű ü ű í ý ü ő í ő ľ ő í ľ ő í ľ ü ő ú ľ ü ő ü ę í ľ ľ ő ľ ú öľ ő ľ ő ő ö í í ö ú ź ö ö ú ű ő ö ö ő ľ ľ ö

Részletesebben

Á É ö ó ú á ö á ö ű ű ö ő á á ó ú á ó á ő ó á ő á ö á ö á ö Ú ó á á í ó ö ö á ő á á í ó í ú ő ö ö ö ö á á á ó á óí á ő á á á í ü Í á á ű ó ó ó á ó á í í ő í á ú á ő á á á á í á á á í á á á ú á á ö ö ö

Részletesebben

3. AL IMRAN THE FAMILY OF IMRAN IMRÁN NEMZETSÉGE

3. AL IMRAN THE FAMILY OF IMRAN IMRÁN NEMZETSÉGE 3. AL IMRAN THE FAMILY OF IMRAN IMRÁN NEMZETSÉGE Introducton to Surah Al-Imran With reference to Sayyid Abul Ala Maududi - Tafhim al-qur'an - The Meaning of the Qur'an Name This Surah takes its name from

Részletesebben

á á á í ö á ö á á á ó ő ó ö á á á á ő ő á á ö ü Ü ó ő í ó ö ü ö ö í ó ö í ó ö ü Ü ö ü í ö ü ö í á á ö ü á ü ó á ö á í ö á á á á á á ö ó á á á á ő ö á á á á ó á ö á á á í á á ö í ő í ö ü ö ö í á í ö ö á

Részletesebben

Í ľ ťę ó ľ ĺ ő ĺ ő ő ľ ĺ ľ ľ ü ü ő ó ľ ľ ľ ľ í ľ Úĺ ľ đ ĺ ťľ ę ľ ĺ ť ő í Ĺ ĺ É Í ó ľ É É ł ł ĺ ó É Í ľľ Ö Ö É Ü É ń Ä ł Á ł Ö É É É ł ŕ ł ŕ É Á ĺ Ó ő ľ ü ĺ ź í í ź ć ü ý ő ĺ ő ń ĺ ü ő ü ó ľ ź í Á đ ľ ü

Részletesebben

Személyes Levél السي د ا حمد رامي ٣٣٥ شارع الجمهوري ة القاهرة ١١٥١١ ٣٣٥ شارع الجمهوري ة القاهرة ١١٥١١

Személyes Levél السي د ا حمد رامي ٣٣٥ شارع الجمهوري ة القاهرة ١١٥١١ ٣٣٥ شارع الجمهوري ة القاهرة ١١٥١١ - Cím السي د ا حمد رامي ٣٣٥ شارع الجمهوري ة القاهرة ١١٥١١ Standard angol címzési forma: címzett neve település és régió/állam/irányítószám Jeremy Rhodes 212 Silverback Drive California Springs CA 92926

Részletesebben

á á á ľ á ő ĺ ö á ľ ĺ ö ľő ć ő ö ľ á ľ ó á áľó ú á á á Ö ľ á á ő ö á á á ö á ö á ú á á á Ö á ő ľ ű ö á á ő ő ő ľ á ľ ü ő ü á áĺ Íő ü á á ú á á á á ő ü á á á ú á á á Ö á ó ű ö á áľő ő ő ö ľ á ľ ľ ü ő á

Részletesebben

É ú ő ú Ö ő ü ü ú í í ö ő ő ő ü ć í Í ú í ű ü ő ő í ő ő ő ö ő í í ú í ű Ĺ ő í ő ő ú ő Ĺ ő Í í ő Ĺ ú ú í ű Í ü ő ő ę ü í í í í í ö Ĺ ő ö ő í ö ű Í ö ú í ű ő ö ú ú Ö ü ö í ö ű Ü ű ö ú Ö ü ę ę ő ú ü ę ő ö

Részletesebben

13. AR-RAD THE THUNDER MENNYDÖRGÉS

13. AR-RAD THE THUNDER MENNYDÖRGÉS 13. AR-RAD THE THUNDER MENNYDÖRGÉS Introduction to Surah Ar-Ra ad (The Thunder) Sayyid Abul Ala Maududi - Tafhim al-qur'an - The Meaning of the Qur'an Name This Surah takes its name from the word (ar-ra'ad)

Részletesebben

Introduction to Surah Hud

Introduction to Surah Hud 11. HUD HUD HUD Introduction to Surah Hud Sayyid Abul Ala Maududi - Tafhim al-qur'an - The Meaning of the Qur'an Name This Surah has been named after Prophet Hud whose story has been related in v. 50-60.

Részletesebben

ó ľ ľ ő ĺ ő ő ó ü ő ő ő ü ő ó ź í ĺľ ĺ ó É Í ý ź ü ź ö í ő í ö É Í ľ Ö ó É É Ü É É Á ą É ł ĺł ĺ ľ ü ĺ ä ü ď ő ő ő ű ó ľü ĺ ú ľ íĺ ő ľ ő ű ú ö ö ű ő ź ľ í ó ó Ĺ ó ó íĺ ľü ő ó ĺíľ ľ źů ö ü ü ó ď ó í ľ ű

Részletesebben

ó ĺ ĺ ľ á ő ü á á ő ő á á ő ę ü ę ĺ ő ľ á ľ á áľ ź Í ü ź á á ľ ő í ü ó É Íľ É á á á Ü á á á á É Í ľ á á á ĺ ľ É Ü É ĺ ż ľ ź Ł ŕ Ö É É É ł É Á ó ĺ á á á á á á ü á á á á á á á á á ü áý á á á á ő ü ő á á

Részletesebben

HASZNÁLATI ÉS TELEPÍTÉSI ÚTMUTATÓ

HASZNÁLATI ÉS TELEPÍTÉSI ÚTMUTATÓ HSZNÁLTI ÉS TELEPÍTÉSI ÚTMUTTÓ INTEGRÁLT RENDSZERSZBÁLYZÓ 3.0211522 MD11029-2011-10-20 TRTLOMJEGYZÉK 4 5 10 12 14 16 18 22 IR 7 1 2 3 4 5 6 1. 2. 3. 5. 1. 2. 3. 5. HMV 08: 50 VE 10/06/11 M01 U: 00. 0

Részletesebben

Ö ü ź ü Ő Ű Ü ü ú ĺ ü ü í í ö ú ö ĺ í ü ĺ Ú Ö Ü ü ü í í ĺ Ü í ö í í Ü ź ö íĺ ö í ĺ ĺ í í ĺ ź ö ą ö í í ĺ ĺ Í í í í ĺ ĺ ö í ĺ ą ü ö í í í ĺ ĺĺ í í ű ź í í ĺ ź ĺ ĺ í í ĺ ĺ ĺ ü ĺ í ź ö í ĺ ö ö ü í ö ö ú Í

Részletesebben

ő ü ľ ő ü ü Ę ľ ü Ĺ ľę ľ ő ő í ő í í ő ő ŕ ź ę ľ ö ő í ę đ ľő ő ü öľ ľ ő ľ ľ í ź ý ö í ő ő í ő ö ľ ö ő í í Ś í ő ő ü ő ö ő í í í ľ ü ű í ő ľ í ö ő í ü ö í ľ ő ö í ő í ü ö ö í ő ö ľ ľ ľ í ö ú ü ü ü ő ú

Részletesebben

18. AL-KAHF THE CAVE BARLANG

18. AL-KAHF THE CAVE BARLANG 18. AL-KAHF THE CAVE BARLANG Introduction to Surah Al-Kahf (The Cave) Sayyid Abul Ala Maududi - Tafhim al-qur'an - The Meaning of the Qur'an Name This Surah takes its name from v. 9 in which the word (al-kahf)

Részletesebben

ú ő ö ľ ľ ű ö ľó ú ő ü ö ó ő ö ö ő ő ő ö ł ö ö ő Á ö ú ľ ľ ö ú ľ ö í ö í ö í ľ ő ľ ľ ő ő ő ö ö ź í ú ú ó íĺ ü í ő ü Í ű ó ľ ű ű ľ ű ö ő ű ö í ĺ ü ű ö í í ó í ú ó ö Í ö ľ ĺ ĺľ ö ö ö ó ő ü ę ű ö ő ľ ú í

Részletesebben

Személyes Levél السي د ا حمد رامي ٣٣٥ شارع الجمهوري ة القاهرة ١١٥١١. Jeremy Rhodes 212 Silverback Drive California Springs CA 92926

Személyes Levél السي د ا حمد رامي ٣٣٥ شارع الجمهوري ة القاهرة ١١٥١١. Jeremy Rhodes 212 Silverback Drive California Springs CA 92926 - Cím Mr. N. Summerbee 335 Main Street New York NY 92926 Standard angol címzési forma: címzett neve település és régió/állam/irányítószám Jeremy Rhodes 212 Silverback Drive California Springs CA 92926

Részletesebben

Ö ő ü ő Í ó ő ü ó ó ó ó ó ő ő ü ő ó ó ő ő ü ó ó ő í ó ó ó ó ó ü ü ó í ő ő ő ü í í ő í í ó í í ó ő ő ú ó ó ő ú Í í í ó í í ó ő í ő ő ü í í ü í ó í ő ü ő ó í ó í í ü ő í í í ó í í í í í ó ü í ő ó ú ő ó ő

Részletesebben

ü ú Ö ł ľ ĺ í ĺ ů ĺ ő đ ü ö ó í ü Ô ó ü ü ő ö ö ó í ő í ü ő Ö ö í ü ő őó ö ő í ü ő ú ü ő ő í Í ő ę ö í ő ö ő ó ó ő öĺ ó ĺ ő ö í ö í ő ó Á í Í ü ľ ó ľ ü ő ü ü ő ö í ó ő ó í ó ó í ó ú ľ ł ľ ĺ í ő đ ú ö ő

Részletesebben

ď í í Á É ö ö í í ľ ő ő ő ó í Łí ň Ü Á Á ö ÁĹ Č É Ü ö ď ř ľ ó É É É É Í Á í đő ö ŕ ő Ó ľľ É ľ Ö Á ÁĹÉ É É Ôľ É Á É É ľí É Éđ óĺ É ľ Á É ő ö Á Á Á Ĺ Á

ď í í Á É ö ö í í ľ ő ő ő ó í Łí ň Ü Á Á ö ÁĹ Č É Ü ö ď ř ľ ó É É É É Í Á í đő ö ŕ ő Ó ľľ É ľ Ö Á ÁĹÉ É É Ôľ É Á É É ľí É Éđ óĺ É ľ Á É ő ö Á Á Á Ĺ Á Ł í ľ Í ŕ ľ ť ľíí íú ó ľ ľ ď ő ő öú ę ľ Í ľ ľ ď í í Á É ö ö í í ľ ő ő ő ó í Łí ň Ü Á Á ö ÁĹ Č É Ü ö ď ř ľ ó É É É É Í Á í đő ö ŕ ő Ó ľľ É ľ Ö Á ÁĹÉ É É Ôľ É Á É É ľí É Éđ óĺ É ľ Á É ő ö Á Á Á Ĺ Á ľú ľ

Részletesebben

Ť ł ľ ó ö ö ő ű í ó ö ö ó ó ó ó ĺ Ĺ ő Ú í ó Í ó Ö í ľ ö ö ú ő ű ö ú ĺ ü ö ö ó ü ú í ő ö ú í ö ö ö Ü ö ú ö ú í ŕ ő í ó ő ú í ő ó ű ö ó ó ú ő ó ó ó ő ó ó ö ö ő ó ö ö ü í ó ó ö ö í ö ö ó ĺ ú Á ö ö ú ú

Részletesebben

A Biblia vezetett az iszlámhoz

A Biblia vezetett az iszlámhoz 1437 A Biblia vezetett az iszlámhoz [ جمري Hungarian ] Magyar ʻ Abd al-malik LeBlanc Forditotta: EUROPEAN ISLAMIC RESEARCH CENTER (EIRC) & Gabriel Julia Elenőrizte: Gharabli Gabriella الا 1 جنيل هو اذلي

Részletesebben

Ö ť őł ó ó Í Í ö ő ü ő ü Í ő Ĺ ő ö ö ę ö Í ő ü ő ó ú ö ó ó ť ü ő ó ó ö Ĺ Ú ö ö ę ő Ĺ ł ü ő ę ę ő ę ü ö ę ö ő ę ü Ĺ ő ü ő ő ö ó ę ö Ĺ ö ó ö ź ü ü ü ó ó ó ó ü ę ü ő ő ü ü ö ó ó ó ó ő ö ó Á ö Á ť ł ő ü ü

Részletesebben

ź ü ü ö ö ź đö ű í ö ü É Í Ő É É Á Á Ü Á Á É Á ř Ą Ą É Í Ü É ĺ ł É Ü É ĺ É ĺ Á É É É ĺ ĺ Íĺ ĺ ĺ ĺ ź ü Í ý ü źú Ż ĺ ö ö ö ö ź ö ź źú ű ö ö ú ö ö ö í ö ö ű ö í ĺ ź í ö ę ö ö í ö ű ĺ ö í ĺ ö í ö ű ö ű ö ű

Részletesebben

ö É É Ö É Ő É ü ŕŕ ő ő ő í í ü í ú ü ö É É É É Ő É É Ő É É É É ő ö í ď

ö É É Ö É Ő É ü ŕŕ ő ő ő í í ü í ú ü ö É É É É Ő É É Ő É É É É ő ö í ď ö Ĺ Ú í É í Ü É ü í Ĺ ü ö ú ü í í ő í í ő ö Ü ę Ą ö É É Ö É Ő É ü ŕŕ ő ő ő í í ü í ú ü ö É É É É Ő É É Ő É É É É ő ö í ď í ö Ü ő í ő ĹÍ Đ ő ö ö ő í ő í ö ö í Í ď Ü í í Í Ü ő ą í Í ý í Ú ú É Í ęí Í ď É

Részletesebben

ó ö ú í Ú Á ó ö ú ö ú í ó ő ő í ó ű í ó ö ű ő ó ó ó ö ő ű ő í ó ű í ó Ü ő ö Ö Á Á Á ó ó Ö Ö Á Á Á ű í ó Á ö ö ő ő ő ö ó í óá ÚÁ í Á Ú Á Á Ö Á Á í Á Ü Ü Ü Ü Ü Ú Á Á Á Í Ü Ü Í Á í Ü í ó Ő Ó Ö ó ó ó Ö Ö Á

Részletesebben

š ó ľ ĺ ľ ľ ľ ĺľ ü ľ ľ ľ ü óľ ú ĺ ľ ľ ľ đ í Ĺ ź ľ í ö É Íľ É Á Ü ľá É Í ľľ ľ ĺ Ú É Á É Ü É É Á ł ą Ĺ ĺ É ł ł ĺá ľ ü ľ ľ ľ ź źę ü ľ źú ľü ó ľ ó ľ ľó ó ó ľ ü í ó ó ó öľ đ í ö ľ ĺ ú ó ó ó ö ź ó ó ó ö ó ó

Részletesebben

ľ ľ ő ľ ő ĺ ő ť ő ź ľ ľ Í ő ľ ĺ ź ő ő ĺ ő ü ú ú ű ĺ ő ľ Ű ľú ů Ú Ĺ ľ Ąź ź ź ú ľú ĺ ľ Ł ő Í ľ ĺ Í ú đ ź ľ ľ ľ ű ő ő ĺ ę ľ ü ü ľ ő ő ü ú Í ź ź ľ ź ź ő ź ő ĺ ő ő ő ĺ ő ľ ĺ ő Ĺ ľ ĺ ĺ Íľ É Ü É ő ü ú ĺ ú đ ű

Részletesebben

15. AL-HIJR ROCK CITY SZIKLA

15. AL-HIJR ROCK CITY SZIKLA 15. AL-HIJR ROCK CITY SZIKLA Introduction to Surah Al-Hijr (Rock City) Sayyid Abul Ala Maududi - Tafhim al-qur'an - The Meaning of the Qur'an Name This Surah takes its name from v. 80. Period of Revelation

Részletesebben

đ ő ľ ü ó ľ ľ ź ő Í ő ő ľ ő Ő É ú ü ó ľ ő ő ő í ó ü ľ ö ú í ü ő ó ľ ę ó ń ź ę ľ ő ü ľ ü ó ő ó ő ü ľ ó ő ü ó ľ ó ľ ü ú ö í ľ ő ö í ź ľ ľ ő ő ź ľ í ľ ľ ľ ľ ó ľ ü ó ľ ü í ó í ő ó ľ ü í ó ó ő ö őď ę ü Ą í

Részletesebben

KÖZÖS UTASÍTÁSA. A BELÜGYMINISZTÉRIUM I. ÉS IV. FŐCSOPORTFŐNÖKÉNEK 004. számú. Budapest, 1965. évi március hó 1-én BELÜGYMINISZTÉRIUM

KÖZÖS UTASÍTÁSA. A BELÜGYMINISZTÉRIUM I. ÉS IV. FŐCSOPORTFŐNÖKÉNEK 004. számú. Budapest, 1965. évi március hó 1-én BELÜGYMINISZTÉRIUM BELÜGYMINISZTÉRIUM SZOLGÁLATI HASZNÁLATRA! 10-26/4/1965. Hatályon kívül helyezve: 17/73. min. par. A BELÜGYMINISZTÉRIUM I. ÉS IV. FŐCSOPORTFŐNÖKÉNEK 004. számú KÖZÖS UTASÍTÁSA Budapest, 1965. évi március

Részletesebben

ł ó á á é ő á á ő ő é é ő é ő ü é ö ł ľ áľ í í á é é ź ü é é á ź ę ęť ő í é é É Íľ É Á Ü ą É Í ľ ą ó Ü ľľľé ÉŃ Ü É ľ ń Á ąą ł Éľ É É Ą É ŹÁ ł Í á á á é é á é é á á á á é é á á á ź á á á é é ü áý á á á

Részletesebben

ő ü ó ľ ő ľ Ü Ő ľ ü ü ľ ľ ľ ő ź ő Ĺ ę ö ö ľ ľ ő ó ľ ľ ö Ĺ źýź ü ź ő ö ö ü ő ő ó ö ü źů ü ő ö ö ö ü ů ö ö ö Ĺ ő ü ö ö ü ů ź ó ý ű ö ę ő Ö ź ű ü ü ő ý ę ő ü ó ę ó ó ö ü ö ó ę ę Ü ö ü ź ü ń ľ ö ő ű ö ü ó

Részletesebben

ó ę ö ú ľ ľ ú ľ ő ő ú ó ú ľ Ö ľ ő ľ ű ľ ľ ó ö Í ľ ó ő ő ő ź ő ő Ĺ ú ó ü ü ľ ü ú ö ü ú ö ź ú ő ü ö ú ö ó ľ ľ ő ő ŕ ő ź ő ľ ő ü ó ú Ĺ ľ ö ö ł Í ľ đ ö ľ ü ľ ö ő ľ ú ö ó ű ó ľ Í Í ľ ő ő ő ŕ ő ő ó ó ő ó ó ő

Részletesebben

ĺ ú ő ů ő ő ú ü Í Í Ó ú ö ő ü ő őł ő ó ĺĺ ń ú ĺ í ĺ í ő ő ő ö ő ó ő ő ĺ ő ő ö í ő ó ĺ ő ő ĺĺ ĺ ĺ ĺ ó ĺĺ ő ő ĺ ő ĺ ő ő ú ĺĺ ĺ ĺí ĺ ő ĺí í ó ó ó ü ĺĺ ő ő ł í ő ő ĺ ő ő ő ő í ĺ ó ő ő í ő ő ł í ő ő í ú ź ĺ

Részletesebben

A Biblia vezetett az iszlámhoz

A Biblia vezetett az iszlámhoz A Biblia vezetett az iszlámhoz [مجري - Hungarian [Magyar - ʻAbd al-malik LeBlanc Seikh Ahmed Deedat felülvizsgálatával Fordította: EUROPEAN ISLAMIC RESEARCH CENTER (EIRC) & Gábriel Júlia Ellenőrizte: Gharabli

Részletesebben

śň ř Ł ú ľ ú ü ő í Ö ő ľ ü ö í ő ü í Ĺő í ľ ľ í ő ľ ľ ő ú ő ö ú Ú ő í Í ő ö öľ ű Ö ö ü í ť ü ö ő í ľĺ í ő ö ő ľ ő ľ ü źł đ ú ú ú ü í Í í ü ľ ľ ľ ü öľ ú í ő ľ ő ö ľ ő ľ ľ í Ł Ą í ö ő ľ Ą ľ ľ ľ Í ú ö ľ ľő

Részletesebben

ľ ü Ö ü Ĺ ľé ü ľ ľ ü ľ ę ľü ú ü ü ü ű ö ö ö ü ü Ĺ äź ě ü Í ú ú ö ľ ň ö ú ö ú ł ö Í ö ö ű ö ě ü ľ ľ ľ Ü Ü ö ö ű ű ö ü ű ľ Á Ż Á Ú ö ö ö ú ú ľ ľ ľ ö ü Ĺ ľ ł ö ű ł ľ ö ű ú ö ö Á Ó ö Í ö ö ü ú ü ú ö ł ü ö

Részletesebben

17. AL-ISRA NIGHT JOURNEY ÉJJELI UTAZÁS

17. AL-ISRA NIGHT JOURNEY ÉJJELI UTAZÁS 17. AL-ISRA NIGHT JOURNEY ÉJJELI UTAZÁS Introduction to Surah Al-Isra (Night Journey) Sayyid Abul Ala Maududi - Tafhim al-qur'an - The Meaning of the Qur'an Name This Surah takes its name (Bani Israil)

Részletesebben

ú ľ ľ ú Đ ő ľ ő ü ü ľ ľ ő ü ó ő ü ĺź ő ĺź ź ľ ő ő ő ó ó ő ő ő Ĺ ü ü ő ćú ő ü ő ú Ż ľ í ć Ť Ą ő Á Á í ĺ Á ĺä Ą ł ĺ Ü Ü Á É Ó ú ő ő ő ő í ĹĐ ďä Í Ĺ ĺ Ť ĺ ĺ ĺ ĺ ľ ő í ő ő ó ő ĺ ő Íő Ü ó ń ő ő ĺ ő ĺ ő ú Ö

Részletesebben

É ľ ó ľ ľ Í ü ľ ľ ę ľ ó ľ í ř í ź ü í ü É Í É Á Á ľł Á Ü Á É Í ó ľł Á Éľ Ü Éľ É Á ř ľ ľ ľé ü Ę ü ý ľ ü ű ź ó ó ó í ó ó ö ľ ö ö ö ö ó ť í ú ö ź ú ó đ ľ ľ ö í ďó ü ó í í ł ľ ü óđ ö ü ö ü ö ľ í ü ľü ó í ó

Részletesebben

ú ľ ľ ú ľ ő ú ő ľ ü ľ ö ľ Í ľ öľ Á ő ő ö ľ ľ ú ü ö ö ú ö ü ľ ű ö ő ľ ö í ő č ő ľ ö í ľ ľ Ĺ í ö ř Ĺ ö ö ő ö ľ ö ä ľ í í ö ő ő í ä ü ľ ľ ľ ü ő ü ö ö í ä

ú ľ ľ ú ľ ő ú ő ľ ü ľ ö ľ Í ľ öľ Á ő ő ö ľ ľ ú ü ö ö ú ö ü ľ ű ö ő ľ ö í ő č ő ľ ö í ľ ľ Ĺ í ö ř Ĺ ö ö ő ö ľ ö ä ľ í í ö ő ő í ä ü ľ ľ ľ ü ő ü ö ö í ä ú ľ ľ ú ľ ő ú ő ľ ü ľ ö ľ Í ľ öľ Á ő ő ö ľ ľ ú ü ö ö ú ö ü ľ ű ö ő ľ ö í ő č ő ľ ö í ľ ľ Ĺ í ö ř Ĺ ö ö ő ö ľ ö ä ľ í í ö ő ő í ä ü ľ ľ ľ ü ő ü ö ö í ä ő ľ ľ ú ű ö ö ľ ö öľ ö ü öľ í ľ ö ö öľ í ą ö ľ ö ľ

Részletesebben

ö ö ú ó ĺó ó ő ő Ü ö ó ö ö ö ó ó í ű ö ö í ő Ü í ő ó ö ő ő Ü ú í ő ó í ú ő í Ü ó í É ő ö ó ĺ ő ü É ő ö ű ú ü ĺ ő í ö í ĺ ó ú ő ó í í ö ő Ü ö ő ő ö ő ĺ ö ó í ő ő ö í Ü ü ö ö ű ť É ő ö ó ó ú ő ĺó ó ó ó ó

Részletesebben

ö ó Ö ő ü ú Á Ö Í Á Á ő ö ő í ő ó ő ö ö ö ő ő ő ö ö Ö Á Á ö ő ő ő ö ő ö ő ö ó í í ó ó ő ő ő ő ö ö ö Ö ó ő ü Ö ó ö Ö Ö Á Ö ö í í ó ó ő ö ü ű ö ő ő ű ő ő í ö ö ö ő í ó ü í ö ű ü ó í ö ó ő ő ő ü í ó í ó í

Részletesebben

ú ľ ľ ú ő ú Ö ľ ő ü ľ ü ľ ľ ľ ő ó í ľ ü ł Í ź ő ü ö ľ ő ő ö ö ľ í Í ö ľő ľ ő ź ü ó í ę ľ ó í ö ę ő ö ę ľ ó ő ü ö í ľ ú ľ Ż ö ľ ó ó ó Ż ö Ż Ż ö ő í ó ö ľ ö ę ö ó í ü ú Ö ľ ľ ő í ő ó í ő ü ü ľ ľ ö í í ö

Részletesebben

ę ý ő ő ü ő ő ľ ľ ő ő ľ ő ź ź ö ź ő ź ö ü í Ĺ ź ő í É Í É É Ü Ü ľ ą É Íľ Á Á É É É Á ł É Ü Éľ ł É Á Í ü ď ő ü ő ľ ő ź ź ő ö Á ö ö ö í ő ő ź í ź ő ľ ő ź ď ö ö ľ ő ő ľ ź ź ő ľ ľ ľ ő ö ő ľ ö ö ö ő ő ź ö ö

Részletesebben

ő ľ ü ó ľ ő Ĺ ś ź ü É ľ ĺü Ô ľ ľ ĺ ő ľ ľ ľ ĺ ó ľ í ó ú ľ ú ö ľ ĺ ľ í ľ ő ő ľ ő í í í ĺ Ü ü ü ö í ö ź ő ĺĺ ö í í ó í ó ľ ü ĺ ö ľ ő ź ű ö ö ľ ó öľ ľ í ľ í ó ó ő ź Í ő ź ľ í ó ó í ű ĺľ ö í í ő ó ľ ľ ó ö ó

Részletesebben

ú ű ű ö ö ö Í ú ö ú ö ö Ú ö ö ö ö ö ú ú Í ö ö ö Á Ü ö ű ö ű ö ö Ó Í Í ú Á Í ű ö Ü ö Ü ö ű ú ö ö ú Ü ú ö ú ö ö ö ű ú ö ö ö ú ű ű Ú ö ű ö ö ö ö ú ú ű ű ö ű Í ú Í ö Í ö ö ű ö Í ú Á ö ö ö ú ű Ü ö ö ö ű ö ö

Részletesebben

ő ľ ľü ľ ľ ü Ü Ü ľ ő ľ Ő ń ľü ľ íľ ő ő źů ő í í ü ö ü ľ ź ő ö ü ő ľő ő ö ü źů ź ź í ö ľ ź ő ľ ü ö ö ź ő đí ź ľ ő ö ű í í ö ü ö í í ú ü í ź ő ő í ú í ő Ó ő ü ú í í ú í ú ő ú ľ ő ü ő ü ű ő ő í ü ö ő í ą

Részletesebben

34. szám A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA. Budapest, már ci us 28., kedd TARTALOMJEGYZÉK. Ára: 1495, Ft. Oldal

34. szám A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA. Budapest, már ci us 28., kedd TARTALOMJEGYZÉK. Ára: 1495, Ft. Oldal A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA Budapest, 2006. már ci us 28., kedd 34. szám Ára: 1495, Ft TARTALOMJEGYZÉK 68/2006. (III. 28.) Korm. r. A Fel sõ ok ta tá si és Tu do má nyos Ta nács ról... 2906 69/2006.

Részletesebben

13. szám C É G K Ö Z L Ö N Y II. K Ö T E T [2016. március 31.] 2769

13. szám C É G K Ö Z L Ö N Y II. K Ö T E T [2016. március 31.] 2769 13. szám C É G K Ö Z L Ö N Y II. K Ö T E T [2016. március 31.] 2769 y szám: 16112 * * * A Pénzügyi Stabilitási és Felszámoló Nonprofit Kft. (Cg.: [01 09 920128]; szék hely: 1055 Bu da pest, Baj csy-zsi

Részletesebben

ő ľ ü ó Ö ő ü ü ź ő ľ ľ É ü ü ľ ľú ľ ú ľ ú ü ľ ú ó ľ ő ó ü ő ő ľ Ĺ ő ő ö Í ü ź ł ľ ľ ü ú ú ő ź ó ő ú ź ő ó ö ő ő ö ó ľ ö ö ö Í ó ú ö ú ö ö ź ú ť ő ú ő ź ő ľ ó ü ő ó ő ľ ó ľ ź ó ľ Ę ź ü ó ó ę ó ľ ľ ő ő

Részletesebben

ő öí ő ę ť ó ľ ľ ľ ú ľ ŕ ľ ő ú ľ ő ü ľ ő ľó ľ ľ ľ ö ő ľ ó ľ ľ ó ő ü ő ö ö ö ő ľ ľő öľ őľ ľ ü ő ľ ő ü ö ü Ĺ ű ö ő ü ö ü ó ľ ö ü ö ö Ĺ ó Ą ö ö ä ź ö ő ľ ó ü ü ľ ö ö ü Ĺ ö ę ö Ĺ ľ ó ó ö ľ ú ö ö ü ö ľ ú ó

Részletesebben

ő á ó á ź é ő ę ü é ő á á ő ő á á á Ü ĺá ő ĺ Ő É ő á á ú é é á á ó á á á ő ő ńá ő é í ó á á á íü ĺá á ü é ö é á é é é ĺ ő á á é á á é é á é é ó á á ó á é ń á ź ü é á ó é é í á ó é ő é é ĺ í Ü ő ú é ő é

Részletesebben

ú ľ ľ ő ů Í Ż ľ ľ Ĺ Ö ő Ĺ ő ö ĺ ľ ö Í źů ő ő ő öľ ö ľ öľ ľ Ĺ Ö Ĺ ľ ű ľ ö ľ ő ö ú Ö Ĺ ľő ľ ö ľ ľ ú ľĺ ő ľ ĺ ľ ľ ľ Ĺ ľ ĺ ľĺ ő ľ ü í Ĺ Ĺ í í ľő ľ ő ö ź ö ö ő ü ő ö í ö ö í í ö źú í í ő ľ Í Í ľ í ú ľ ľ ű ľ

Részletesebben

ő ü ő ę ü ź ź ĺ Ť ĺ ľ ü ű ö ő ő ő í ź ľ í ü ú ü ö ű ú ö ő ýľ Á Á í ĺí ö ű ű ö ő Á ľ í ľ ü ľ ľ í ű ö ö í Ĺ ĺ ú ö ľ ö ĺ ő Ą ö ő í ő ĺ í ő ý ľ ő ö ő í ő ľ ľ ú ö ľ ć í ő ő ü ő ü í ő ĺ ű ł í ő ő ü ö ź ľ ź ü

Részletesebben

III. ÉVFOLYAM, 1. SZÁM Ára: 715 Ft JANUÁR 17.

III. ÉVFOLYAM, 1. SZÁM Ára: 715 Ft JANUÁR 17. III. ÉVFOLYAM, 1. SZÁM Ára: 715 Ft 2011. JANUÁR 17. F E L H Í V Á S! Fel hív juk tisz telt Elõ fi ze tõ ink fi gyel mét a köz löny utol só ol da lán köz zé tett tá jé koz ta tó ra és a 2011. évi elõ fi

Részletesebben

ä ú á á á á á ú á á á ĺ ę ą ą ú á á á á ĺ á ĺ ĺ á á á ö í ů á á á í ł ü ü á á ĺź ĺ á á ó Źá ó á ű ö á á ó í á á ó á ä ü ú á á á á á ü ĺí ü ö áĺ ü á í á ó á ö á á á ó ü á ö á ĺ Ż Ż á í ö Á ź í á á á á ö

Részletesebben

M i e l ő t t t o v á b b l é p n eal o l v a s s a e l a z a l á b b i a k a t A Z A K K U M U L Á T O R N I N C S T E L J E S E N F E L T Ö L T V EA

M i e l ő t t t o v á b b l é p n eal o l v a s s a e l a z a l á b b i a k a t A Z A K K U M U L Á T O R N I N C S T E L J E S E N F E L T Ö L T V EA B i z t o n s á g i e l ő í r á s o k é s s z a b á l y o k M i e l ő t t t o v á b b l é p n eal o l v a s s a e l a z a l á b b i a k a t A Z A K K U M U L Á T O R N I N C S T E L J E S E N F E L T Ö

Részletesebben

ő ľ ľ ó ľ ľ ľ ü Ü Ü ĺ ü ő É ü ľ ĺ ľ ł ľĺ ľ íľ í ő ő ü ź ő í ľ í ü ľ ö Í ü ü ó đ ő öĺ ľĺ ó ő ő ő ľ ľü ź źąź í ö ľ ó ľ ö ő ĺ ö ů ů Í ő äí ľ ľ ó ó ó ĺ ü ą ľ ó ó ó ą ő ö ý í ĺź í ö ü ľó í ł ó í ü ĺź í ő ő

Részletesebben

ő ú Ö ő ü ę ő Í í ü ú ü ő ü Á ő ő Ĺ í í ő ő ő Ĺ ü ő ö ő ö ö Ę ő ü ö ő ü ő í ü í ü ü í ő ö ü ő ö í ő Á ő ö í őĺ ú ő ú ő ö ĺ ő í ő ę í đ í í í ę ę ő í í ü ő í ú ő ü ú ő í í ĺ ő ö ő í ő í í ű ő ő ę í ę ü

Részletesebben

ÎMÂNIN TANIMI -EHL-İ SÜNNETE GÖRE- ÎMÂNIN TANIMI ABDULLÂH SAÎD EL-MÜDERRİS. Tevhîd-î Dâvet

ÎMÂNIN TANIMI -EHL-İ SÜNNETE GÖRE- ÎMÂNIN TANIMI ABDULLÂH SAÎD EL-MÜDERRİS.   Tevhîd-î Dâvet o ÎMÂNIN TANIMI 1 -EHL-İ SÜNNETE GÖRE- ÎMÂNIN TANIMI ABDULLÂH SAÎD EL-MÜDERRİS i Tevhîd-î Dâvet I % EHL-İ SÜNNET E GÖRE ÎMÂNIN TANIMI Kitâbın Adı: Ehl-i Sünnete Göre Îmânın Tanımı Yazarı: Abdullâh Saîd

Részletesebben

ő ő ü ĺí ĺő ü É ü ü ź ö ď ő ź ő ő Á ő í ź ĺ í ĺ ö ĺ ö ü ę í ĺ ő í Ü ö ö ť ö ú ő ÍÍ ö ű ö ő ő ü Ö ö ö ĺ Í ő ű ź ź í ő ü ű ö ü íüí ő ö ź í í ö ő í ö íĺ ő ź ű ź ź í ź ő ű ö ů źú ő í ü ö ĺ ő í ź ű ź ý ő ö

Részletesebben

ő Ĺ ó ľ ő ü ü ľ ü ü ľ É ľ ó ü ľ ő í ő ź ő ě í Ĺ ľ ö ü ó Í ö ő ö Ĺ ĺ ľ í ő ő ľ ľ ő ü ő ó ü ő Ĺ ő ó őö ö í ĺ ü ö ľ ľü ö ý ő ü ö ľ ő Í ö ő ľ ö ó ó ĺ ę ľ ő ü í ő ź ú ń í Ź ó ľ ľ ó ő í ó ó Ł ľ ő ľ ź ó ö ó ź

Részletesebben

í ő ö í ö ő Ĺ ź í í Ĺ ź ű ź Ĺ ö ü ú ö ő ö í ü ö ü í ú ő ź đ Ü Ĺ ź ź í ö ő ü ő ő ü ü ź í ü í ü ö ü ö Ĺ ź ő Í Ĺ ö ü ź í ö í ö í í ú ö ü í ő ü ő ę ú í í

í ő ö í ö ő Ĺ ź í í Ĺ ź ű ź Ĺ ö ü ú ö ő ö í ü ö ü í ú ő ź đ Ü Ĺ ź ź í ö ő ü ő ő ü ü ź í ü í ü ö ü ö Ĺ ź ő Í Ĺ ö ü ź í ö í ö í í ú ö ü í ő ü ő ę ú í í ő ü ő ü ď ü Ą ő ő đź Ü ü ü ö ü í ő ő ź ő í ü ę ö ü ü ú ő ő ü í ü ź ő ź ő ö ö ü Ü Ą ń ź ę ő ö ü É ü ő ő ö ü ö ü ö ü ö ü ö ü í í ő í ü ő ö ü ú Ĺ ő ď ü ź ď ú ü ö ö ö ü í ö í ü ö í ő ö í ö ő Ĺ ź í í Ĺ ź ű

Részletesebben

ľ ü ú ľ Ö ő ü ľ ö ö ö ó ő ü ü ę ę Á ó ľ ľ ó ó ő ó ü í ť ó ó ő ö ö ü Í ő ľ ö ó ü ő ő ó ü ő ź ľ ö ő ő ú í ü ő ő ő ó ő ľ ú í ó ó ź ő ú ő ő ó ę ő ľ ťő í ľ ő ő ő ü ü ő ú í ö ö ú ó ő ü ó ń ú í ľ ö ő Í ő ö ľ

Részletesebben

ĺ Á Ü Á íĺá ő ü ő ü ő ö ű í ü ő őí ö ü ü íí ö ú ü ő í í ő ő í őí ü ő ĺ ő ú ö ű í ő ü ĺ ü í ő ĺ ú ü őí ő ú đ í ő őí Á ü ő ő í í ű ő ö í ű ö ú ĺ ĺ ő őí ő ö í őí í ü Ü ú ö ü í ú í í ö ö ú í í ú ü ő í ő ü

Részletesebben

ľ ö ľ ü ľ ľ ö í í ľ í ľ í ő Ĺ Ĺ ő ľ ő ľ ü ľ ť ľ ľ ľ ő ľ ľ í ľ ľ ľ ľ ľ í ľ ľ ő ő ľ ľ í ľ ľ Ĺ ő í ľ ľ ľ ľ ľ ľ í ő ľ ö ö ő ľ ľ ľ ľ ľ ö ľ ü Ą ý ä

ľ ö ľ ü ľ ľ ö í í ľ í ľ í ő Ĺ Ĺ ő ľ ő ľ ü ľ ť ľ ľ ľ ő ľ ľ í ľ ľ ľ ľ ľ í ľ ľ ő ő ľ ľ í ľ ľ Ĺ ő í ľ ľ ľ ľ ľ ľ í ő ľ ö ö ő ľ ľ ľ ľ ľ ö ľ ü Ą ý ä ú ľ ľ ü ő ť ľ Ö ľ ü ľ ö ľ ľ Ĺ ľ ľ í Í ö í ú ő Ĺ ľ ö ö ľ ü ľ ľ ľ ü ľ ő í ľ ľí í ľ ľ ľ ľ ľ ľ í ľ ľ ľ ő ő ő ő Ĺ ő ő ő ľ ő ľ ľ í ö ľ ő ľ ľ í ľ ö ľ ő ľ í ö ö ľ ľ ľ ú ľ ľ ľ Ĺ ľ ő í ľ ő ľ í ľ ľ ľ ö ö ľ ľ ľ ő

Részletesebben

A MAGYAR KÖZLÖNY MELLÉKLETE TARTALOM

A MAGYAR KÖZLÖNY MELLÉKLETE TARTALOM A MAGYAR KÖZLÖNY MELLÉKLETE Budapest, 2006. szeptember 20. Megjelenik minden szerdán. IX. évfolyam, 2006/38. szám Ára: 315 Ft TARTALOM Álláspályázatok I. FÕRÉSZ: Személyi és szervezeti hírek A Borsod-Abaúj-Zemplén

Részletesebben

ő ü ü ő ü Ü ü ü í ő ő ź Íő í ü ő Ĺ ö ť ü ú ő ü ő Ĺ ź Ü ő í ö Ĺ ő ö ü ö Í ö ö í ö ü í ú í Í Á ő ú ö ü í Ĺ í í í Ü ő ő ę ű ő ő ü ő ź ú ö ő í Ü ő í ú ü ź ő ü Ö ő ü É í ő ő ő ź đ ö ü źů ő đ Ü ö ő ö ü ü ź ö

Részletesebben

ą ľ ó ľ ő ü ĺ ü ą Ő É ľ ĺ ĺ ü ľ ľ ó ó ĺ ĺ ő É ľ ó ö ő ź ő ľ ĺ ľ ő ő ő ü ĺ ö ö ó ő ö Í ó ź ó ü ő ő ü ź ű ź ú ö ö ú ó ú ó ú ź ő ü ź ű Íź ú ĺ ź ő ľ ĺ ő ó ĺĺ ú ľ ó ö ĺ ź ĺ ő ľ ź ó ü ź ź ľ ő ń ö ö ó ü ź ű ö

Részletesebben

ő ęľĺ ő Ö ľ ő ü ő ő ü ę ó ú ü ľ É ó ö ľ ő ő ő ź ó ľ ő ľ ő ź óľ ő ľ Í ü ő ź ő ź ź É ó ö ú ó ü ö ö ü ö ű ź őľ ľ ő ű đ ö ö đ ő ú ľ Ĺ ř đ ľ ő ő ę ľ Ĺ ó źú ľő ź ó ő Í ő ő ń ő ľ ľ ľ ľ ő đ ö ö ź ü ľü ę ű ę ú

Részletesebben

A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA. Budapest, 2008. au gusz tus 31., vasárnap. 128. szám. Ára: 250, Ft

A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA. Budapest, 2008. au gusz tus 31., vasárnap. 128. szám. Ára: 250, Ft A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA Budapest, 2008. au gusz tus 31., vasárnap 128. szám Ára: 250, Ft A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA Budapest, 2008. au gusz tus 31., vasárnap TARTALOMJEGYZÉK 24/2008.

Részletesebben

A Griff halála. The Death of Griff. énekhangra / for voice. jön. œ œ. œ œ œ. œ J. œ œ œ b J œ. & œ œ. n œ œ # œ œ. szí -vű sze-gé-nyek kon-ga.

A Griff halála. The Death of Griff. énekhangra / for voice. jön. œ œ. œ œ œ. œ J. œ œ œ b J œ. & œ œ. n œ œ # œ œ. szí -vű sze-gé-nyek kon-ga. A Giff hlál The Deth of Giff éekhg / fo voice Vákoyi Aikó vesée / o Aikó Vákoyi s poe (A vih születése / Bith of Sto) # Ngy i - dő ö Ngy i - dő ö Ngy i - dő ö #. # #. # #. Tás Beische-Mtyó #. #. # #. #..

Részletesebben

ó ľ ü ľ ó ľ ö í ü ü ü ľ ó ď ó í ý ü ľ ľ í ö É ÍľÓ ľ É ł É Á ľ É Íľ Á Ą É Ü É É Á ą ľ ł É É É Í ą ľ ľ ü ź É ü ö ź ľ ź ú ö ľ ú ú ó ó ö ľ ľ ľ ü ü ű ö ľ ó ó ľ ö ö ź ť ó ľ ó í ö í ü ú ú ó í ó ó ľ ó í ó í ó

Részletesebben

ó É ő ö ü ö ú ü ö ű ő ú ú ő í ö ü ü ó ó ö ű ü ő ö ö ö ö ő í ö íí ü ó í ó ö ő ő ü ó ö ű ü ó ö í ó ö ő ö ű ö í ú ó í ü ő ú ő í ó ú í ó ö ó ö ö ű ö ó ö ó ö ő ö í ó ő ő ú ő ő ű ú ó ö ú ó Ó ó ú ü í ó ő í í

Részletesebben

í ű ü ű ó í Ü ö ö ó ó í ü ü Í ú ő ő ő í ó ő í ő ó ó ú ő ó ó ö ő ó ö Ü ö ú ő ö ó ő ó ó ó ű ó ó ü Ü ó ó í ő ó í ő í ő ó őí ü ő ó ő ő í Í ö ő ó ö ő ő í ó Ü ö ö ő ó í ó ő ó ó í ö ü ö ő ö ü ő í Ü ő í ü ö ő

Részletesebben

Á É Í ő ő ő ó ő ó ő í ü ó í ó í Í ő í ó í í í ö ő ő ű í ő ö ő ő ó ó ő í ő ő ó í ő ó ő í ü ü ó ú ő í ő ó ö ö ő ü ö ő í ő ő í í ő ö ő ü ö ő ő ő í ó ő ő í ő í ő ü ü ö ö ü ó ő í í Í í í Ó ö ö ő ő ó ö í ö ö

Részletesebben

ő ő ö ő ü ö ő ő ö Ö ő ü ő ő ő ö ő ü ő ö í ö ő ő ö ö ö ő ő ő ü ő ő ü í ő ő ö ő ü ő ö ő ü ö ő ü ö ő ü ü í Ő ü ö ö ö í Ő ü ö ő ö ö í ö ü í í ö í ő í ö ö ö ő ő ü ö ő ü ő ü ú í ü ö ő ö í ö í ö ö í őí ü í ü

Részletesebben

ú ő ú ú í ö ú ö ű ű ö ő í í Ú ó í ö í ő ő ü ű ö ő í ü ü ű ö ő ű ó í ö ö ü ú ö ö ő ó ü ú ő ű í ő ű í ü ö ú ó ő ü ő ü ö ö ő í ő ü ö ú ö ö ő í ü í ő ú ő í ö ö ú í í í ú ő í ö ú ő ő Á Á ó ö ú í ó ö ó ó őí

Részletesebben

ö ú Á ő ö í ő ú í ő ö Ö ő ü ö Ö ő í ő ü ő ő í ő ő ü ü í í ő ü ű í ö ú í ö ö Ö ü ű ő ő í ö ő ű ő ö ő ü ö í Í ü ö ő ö ö ő í ű ö ö ű ö ü ö ő í ú ű ű ű ö ő ü ő ü ö ő í í í ő ö í ő Í Ö Ö Ü ő ő í ő Ő ő ő í ü

Részletesebben

ü í í ű ű í ü ü í ő ú ü í ő ú í í ü í ü í ő ü í í ő ő ü í í ú ú ő ő ü ú ü ű ű í ű í ü ű ú ü í ü í ő ő ű ő ő í ű í ő í ő ü ő ű ű í ű ú ű í ú í ő ü ú ú ő ő í ü ú ü ő ő ő ü í ú ő ő í í ő ú ú ő ú ő ü ő í ő

Részletesebben

Á í Á í ó í í ó ö ö ő ő ő ö í í ó É Á í ó í ó ó ü ű ö í ó í ő ö ö ö ü í ó ü ü ü ö í í ő í ő í í Á í í í í ő ő í í ú í ó ö ö ö í ó í í ő ó í ű ö ö ó í ö ő ö ú ö ö ű ő ő ő ö ö ó í ő ó í ű ű ö ő ű ó í ű ő

Részletesebben

ó ü Á Ó Ó ó ó ú ó ú í ó ű ü í ú í ő í ú í ó ö ó ó ő ő ö É í ú í ű ő ű í ü í ó ö í í í ő ó ö í ú ó ó ö í ó í ó í ü í ó í í í ű í ú ű í ö ő í í í í í í ő ö ö í í í í í í ó ö ő í ü ü ö í í ó ó ó í ö ű ű ó

Részletesebben

ő Ú Ú ú ó ú Ó í ő ő ű ú ó ő ú ü ü ő ő ő ó í ó ü ó ő í ű ő ű í ó ü ű ő Ü ő ő ű ő ó í í ű ű ó í ű Ü ó ű Ü ű ű ó Ü ő ű ő í ó ó í ó ó Ü ó ó ó ó í ő ú ű ó ó ő ő ő ő ó í ő ó ó ó í ó í Ü ő ó ú í ó ő ü ú ő ű í

Részletesebben

Ü Á í É Ü Ó Ü Ü ú ú Ó í Ű Ó ö ű Ö Ó Ó Ú ű Ü í ö Ó Ó ö Ü ü ő Ó Ó í í Ú í Ú Ü Ö ő Ő ő ú Ó Ó ü ö ö ö ö ú í ő ő ő ú í ü ő ő ő ő ő Á Ő ú í í ő ü ö ö ö ü ü ü ő í ő ű ö Í ú ü ú ú ö ü ö ő ü ü Ó Ó ö ö ö ú ő ő

Részletesebben